Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

79 mely odatartozó érvénytelenségi ok alapján érvénytelen választás a kérvény következtében érvénytelennek itéletileg megállapittassék; e czélból tehát elegendő az, ha bármely érvénytelenségi ok és tény fenforgása már megállapítható és igy ilyen esetben jogilag felesleges annak kiderítése, hogy egyéb érvénytelenségi ok és tény esetleg szintén fenforog; de fontos közjogi és alkotmányjogi tekintetek egyenesen megkívánják azt, hogy ily esetekben a lehető legrövidebb idő alatt a megtámadott választás érvénytelenségének megállapítása által lehetővé tétessék az, hogy az illető kerület képviselete betöltessék; annak az eljárásnak tehát nem az a valódi czélja, hogy az az eljárás csakis a választás érvénytelensége megállapításának esetleges következményei kimondhatása végett tartassék továbbra is folyamatban és igy az az eljárás nem folytatható a véglegesen csak azt eredményezhető abból a czélból sem, hogy a megválasztottnak kijelentett képviselő cselekvő és szenvedő választóképessége az 1899: XV. t.-cz. 122. §-a értelmében esetleg felfüggeszthető legyen, aminek feltétlen szükségessége egyébiránt fenn sem forog, mert ez a mellékczél büntető uton elérhető és erre nézve az időbeli alkalom az előbb idézett törvényczikk 173. §-ában meg van adva. (362/1902. ) 122. §. Választóképesség felfüggesztése. (Enyedi Lukács.) 122. G. I. t.: A választás érvénytelenségét E. M.-nak a 3. §. 6. pontjába ütköző az a cselekménye vonta maga után, melynél fogva az E.-re esett szavazatokból a 3. §. 10. pontja alapján tiz szavazat érvénytelenittettt; E. M. cselekvő és szenvedő választóképessége ez okból függesztetett fel. Megállapítja a Guria azt is, hogy K. B.-nak az Ítéletben körülirt cselekménye a 3. §. 2. pontjába ütköző érvénytelenségi oknak állapítja meg tényálladékát; ez a cselekmény azonban nem állván kapcsolatban a választás érvénytelenségét eredményezett okkal, a tettes cselekvő és szenvedő választóképességének felfüggesztésére a 122. §. rendelkezése törvényes alapot nem nyújt, de ez a cselekmény a Btk.-be ütköző vétség jelenségeit tünteti fel s alkalmas lehet a bűnvádi eljárás megindítására. (455/1902.) 126. §. Nagymérvű etetés, itatás a kerületben. (Dr. Baross János.) 123. C. I. t.: Tekintettel arra, hogy a csongrádi választó-