Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

646 Ügyvédi rdts. 66. §. kifizetése előtt tehermentesittetett s hogy a panaszlott a panaszos felhívására a bevételekről és kiadásokról a panaszosnak egy elszámolást adott, melyet azonban ez helyesnek el nem fogadott. A fenforgó esetben tehát, nem a fél megbízása folytán behajtott pénznek az Ürts. 48. §-ához képest való kiszolgáltatásáról, hanem arról van szó, hogy A. L. ügyvéd a parczellázás folytán kezéhez befolyt vételárakat arra a célra forditotta-e, amelyet neki a megbizó kijelölt? ennek a kérdésnek tisztázása azonban nem tartozik az Ürts. 66. §-ában megjelölt vizsgálati eljárásra, melyben a törvénykezési rendtartásban szabályozott bizonyítási eljárás egészben helyt nem is foghat, hanem a fent jelzett, megbízásból származtatható kölcsönös igények csakis az 1881: LIX. t.-cz. 82. §-ának jelzett számadási per utján hozhatók tisztába. Minthogy pedig az alsóbiróságok az Ürts. 66. §-ában szabályozott eljárás szerint jártak el oly ügyben, mely erre az útra nem tartozik, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1909 január 19-én, 43.171/908. sz.) Az ügyvéd a dijlevélben kötelezett összeg erejéig a behajtott pénzt épp ugy jogosult visszatartani, mint a részére már bíróilag megállapított költséget és dijat. (C. 1908 június hó 17-én, 7813/907. sz.) Ha az ügyvéd megbizója vagyoni viszonyainak rendezése czéljából saját forgatói lekötelezése mellett megbizója nevében vesz fel kölcsönt, ebből a panaszos megbizó ingatlanát a megbízáshoz képest árverésen megveszi és a panaszos hitelezőinek és panaszosnak fizetéseket teljesít, de a rendezés meghiúsulta miatt az ingatlan újra árverés alá kerül: e jogviszony alapján való elszámolás az ügyvédi rendtartás 66. §-ában szabályozott eljárásra nem tartozik. (Ouria 1909 május 4-én 769/909. sz. a. VII. p. t.) Az 1874: XXXIV. t.-ez. 66. §-a szerint az ezen szakaszban megjelölt eljárásban a törvényszéknek a teljesített hivatalos vizsgálat alapján hozott határozata ellen fokozatos felebbezésnek van helye; egyéb felebbviteli jogorvoslatról sem a felhívott törvényczikkben, sem az eljárást szabályozó 4544/1879. sz. igazságügyminiszteri rendeletben említés téve nincs: amiből következik, hogy a véghatározaton kivül a törvényszék egyéb végzései ellen külön fclebbvitelnek helye nincs. (M. k. C. 1908 október 27-én 3568. sz. a.)