Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)
62 hető a 3. §. 2. vagy 6. pontjának meghatározása alá vonható cselekménynek és jelesül utóbbi, mint határozatlan, figyelembe azért sem vehető, mert nem neveztettek meg azok a papok és jegyzők, akik borral megvendégeltettek és akikről azt sem tudhatni, hogy választók voltak-e vagy nem. (245/1905.) 93. C. 11. t.: Kérvényezők ama feltételeknek sem tettek eleget, melyek mellett az általuk idézett viszonylagos érvénytelenségi okok alkalmazást nyerhetnének, vagyis minden egyes megerőtleniteni kivánt szavazatnak megnevezése mellett ama tények határozott és szabatos megjelölését s megfelelő bizonyítékkal való támogatását, amelyek a szavazatok érvénytelenitését a törvény alapján maguk után vonják, elmulasztották. Ha ugyanis a kérvényezők a viszonylagos érvénytelenítő okok alapján kívánták volna a választás érvénytelenségét a 3. §. 27-ik pontja alapján megállapítani, annyi szavazatot tartoztak volna a T. S.-ra leadottakból egyenkint, konkrét tények előterjesztésével s bizonyítékkal támogatottan megtámadni, amennyi szükséges lett volna ahhoz, hogy a T. S.-ra esett 406 szavazattöbbség elenyésztessék. Ilyen szavazatot azonban a kérvényezők csak néhányat tudtak kérvényükben megnevezetten felsorolni, — ahelyett egész általánosságban, hivatkozva a legkülönbözőbb együvé halmozott érvénytelenségi okokra, 31 községnek 682 szavazóját állították össze, mint olyanokat, kik valamely érvénytelenségi okból szavaztak T. S.-ra, nemkülönben 297 választót is megneveztek, mint olyanokat, kik valamely érvénytelenségi ok miatt tartózkodtak a szavazástól, anélkül, hogy a már jelzett néhánynak kivételével — valamennyi többinél egyenkint megjelölték volna azokat az érvénytelenítő tényeket, melyek a törvény értelmében az egyes szavazatok megerőtlenitéséhez megkívántatnak. (44/1902.) = Ugyanígy határozott a C. I. t. Hámory László ügyében 451/1902. sz. a. Vancsó Gyula esetében 302/J902. sz. a. Szüllö Géza esetében 179/1602. sz. a. és II. t. Luby Béla esetében 421/1902. sz. a. 93 b. Ha a kérvényezők csupán azt állítják, hogy a képviselő tudott az ő pénzével űzött vesztegetésekről, az ilyen általános állítás alapján a bizonyítás el nem rendelhető. (G. 1907 jan. 26-án, 7. sz.) Mellékletek tartalma. CRudnyánszky György.) 94. G. II. t.: A kérvényben foglalt hiányos előadás a tárgyaláson ujabbi tényelöadással ki nem egészíthető, — de nem egészíthető ki a vonatkozó mellékletek tartalma által sem, mert a
