Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 54. §. 019 Ha a megbízó a per vitelére vonatkozó megbízás adásával egyidejűleg írásban kijelentette, hogy az ügyre költséget egyáltalán nem szánt és az ügyvéd a megbízást e kijelentés mellett elfogadja: ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy az ügyvéd pervesztesség esetére sem követelhet megbízójától költséget és díjazást. Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert felperes az alperes nevében B. M. ellen 250 K váltóösszeg s járulékai iránt folyamatba tett váltóperben felmerült összes munkadija és készkiadásainak felszámítására jogosítva volt, következőleg nem lett volna értelme oly megállapodásnak, mely szerint felperes pervesztesség esetében az összes költséget B. M.-töl fogja behajtani, alperestől pedig mit sem követel; továbbá, mert a 4. alattiban nem foglaltatik a felperes által vitatott az a megállapodás, hogy pervesztesség esetén a költségeket alperes tartoznék megfizetni, ellenben alperes eme leveleinek s 3. alattival való egybevetéséből az volt megállapítandó, hogy alperes oly kikötéssel adott meghatalmazást felperesnek a permeginditására, hogy e perből kifolyólag költséget ne kelljen fizetnie, felperes pedig a megbízást ily értelemben fogadta el. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1907 november 22. 1338. sz.) Az ügyvéd által nem ügyvédi ténykedésért (ingatlanvétel közvetítése) kikötött jutalomdíj érvényességéhez okirat nem szükségeié. (Curia 1906 április 26-án 8591/904. sz. a.) Az a kérdés, hogy az ügyvédnek ügyfele perében teljesített valamely munkája és azzal fölmerült kiadása az ügy czélirányos vitelére szükséges volt-e vagy nem, a biróság belátásához képest eldöntendő ténykérdés, olyan törvény vagy más érvényes jogszabály nincsen, hogy amit az ügyvéd a rábízott ügyben a maga belátása szerint megtenni jónak vélt, mindazt az ügyfél ellentmondás nélkül díjazni és az azzal járó költséget megtéríteni tartoznék. (Marosvásárhelyi T. 1909 május hó 25-én G. 85/4. sz. a.) Az ügyvéd saját felétől nem követelheti az olyan eljárás díjazását és költségeinek megtérítését, melynek sikertelenségéről tudomással kellett birnia. (Curia 1899 január 20-án 1207/98. sz.) Az ügyvéd ügyfelétől csak azt a diját igényelheti jogosan, melyet az ügyfele érdekében célirányosan teljesített szolgálatokért kiérdemelt, s csak azon költség megtérítését követelheti, amely költség nem volt felesleges és szükségtelen. (Curia 451/905. sz.)