Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 48. §. Ü06 lottnak oly összegű tiszteletdíj köttetett ki, mely összeg a panaszo­sok által visszakövetelt összeget jelentékenyen meghaladja. A pa­naszosok pedig ezzel szemben azt, hogy e dijlevél őket egyáltalán nem terhelné s az velük szemben nem érvényesíthető, ki nem mu­tatták. Az előre bocsátott indokok szerint tehát, nem bírálva meg azt, hogy a jelzett okiratban kikötött tiszteletdíj a felek közt vitássá válható kérdéseknek eldöntése után végeredményben fogja-e s mennyiben a panaszlottat illetni, illetve a panaszosokat terhelni, az kétségtelen és a jelen ügyben csakis az döntő, hogy a panaszlott a panaszosok jogelőde részéről adott és a panaszosok követelte össze­get meghaladó összegre szóló diólevéllel védekezik, amely körül­mény az ügyvédi rendtartás 48. §-ában meghatározott kötelesség­gel szemben megadja a panaszlottnak azt a jogot, hogy tisztelet­dijának a biztosítására a kezéhez jutott összeget visszatarthassa. (1903 nov. 10. 7633. sz.) Ciiria: Helybenhagyja. (1904 jun. 15. 627. sz.) Előleg elszámolása mily feltételek mellett tartozik a panasz út­jára ? Budapesti T.: A panaszosok előadásából az nem tűnik ki, hogy az ügyvédi rendtartás 66. §-ában felsorolt 44., 46. és 48. §­okban jelzett kötelességszegések melyikére vonatkozik. Csakis a panaszlott részéről csatolt 2. •/. alatti okiratból állapitható az meg, hogy a panaszosok az 1000 koronát nemcsak az utóajánlat benyújtása czéljából adták át a panaszosnak, hanem egyszersmind az árverési és ügyvédi költségek fedezésére is. A panaszban jelzett 1000 koronának 114 koronát tevő, e panasz tárgyát képező rész tehát nyilván előleg, amelyről való elszámolást a panaszosok csakis az ügyvédi rendtartás 46. §-ában meghatározott előfeltéte­lek fenforgása esetében, azaz akkor kívánhatnák, ha a képviselet az ügy végbefejezése előtt szűnt volna meg. Habár ezt a körül­ményt a panaszosok nem is állították, és habár ez egyébként az eljárás során nem is derittetett ki, a panaszlott hajlandó volt az idézett §. a 1544/79. I. M. rendelet 7. pontja értelmében számadá­sát előterjeszteni, aminthogy költségjegyzékét tényleg elő is ter­jesztette. A panaszosok azonban ennék tárgyalásába nem bocsájt­koztak s a már idézett §. és illetve rendelettel előirt további eljárást és ebben az irányban határozatot nem is kívántak, hanem ragasz­kodván panaszukhoz, kérték az utóajánlati kérés költségének meg­állapítását s a 114 koronának ezen felül eső részét. Minthogy azonban a jelzett költségeknek megállapítása erre az ügyutra egy­általában nem tartozik, a panaszosokat panaszukkal elutasítani kellett. (1903 május 27. 3028. sz.) Curia: A T. határozata oly értelmezéssel, hogy a panaszos visz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom