Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

5 fi (Bauer Mihály.) 80. Az 1899- évi XV. t.-czikk 21. §-a szerint a kérvényezési jogosultság kimutatása szempontjából a kérvényezőknek a választói névjegyzékbe bevezetett! választókkal való személyazonossága a községi elöljáróság vagy a kir. közjegyző tanúsítványával már a kérvényben igazolandó. A törvény ezen rendelkezéséből kétségtelen, hogy a személyazonosság igazolásának közvetlen tudomáson kell alapulnia, s ehhez képest a kir. közjegyzői törvény 103. §-a, mely szerint a kir. közjegyző a személyazonosságot két előtte ismert tanú közbejöttével is igazolhatja, a választó személyazonosságának igazolására alkalmazást nem nyerhet. (38/905. sz.) (Sándor lános.) 81. G. II. t.: A Guria a felhozott alaki kifDgást mind a két irányban alaposnak találta. Annak igazolására ugyanis, hogy kérvényezők a választásra érvényes választói névjegyzékben foglalt választókkal azonos személyek, a kir. közjegyzői tanusitvány a 21. §. ide vonatkozó rendelkezésének magyarázatát és alkalmazását illetőleg kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint csak akkor fogadtatik el, ha a személyazonosságot a kir. közjegyző vagy ennek a közokirat felvételénél eljárt helyettese a közokirat tartalmából megállapithatólag saját közvetlen tudomása alapján tanusitja, a kérvény záradékát képező kir. közjegyzői tanúsítvány pedig az eljárt kir. közjegyzői helyettes részéről olyan kijelentést, hogy a kérvényezőket személyesen ismeri, nem foglal magában. (237/905.) (Markbreit Gyula.) 82. G. II. t.: Az a kifogás nem volt figyelembe vehető, hogy Vízakna község területén a kérvényezőkkel hasonló nevü egyének is laknak, mert e tekintetben nem e körülmény, hanem az lenne döntő, ha a választójogi névjegyzékbe a kérvényezők nevétől nem megkülönböztethető más hasonló nevek volnának bejegyezve, amit azonban a kifogásoló nem is állított. (154/905.) Azonossági tanusitvány alaki kellékei. (Bauer Mihály.) 83. G. I. t.: Az indokolás 1. pontjában említett kifogásnak helyt kellett adni a következő okokból: Az 1886. évi XXII. t.-czikk G3. §-a meghatározza, hogy kikből áll a községi elöljáróság, ezek közt többekkel együtt az esküdtek és a. kör- vagy községi jegyző is tagjai az elüljáróságnak; a m. kir. belügyminiszter által 126.000/902. sz. alatt kiadott rendelet 37. §-ának rendelkezése