Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

33 A küldötség csak a hozzá beosztott községbeliek szavazatát fogadhatja el. (Madarász Imre.) 43. Kérvényezők Madarász Imre megválasztatását az 1899: XV. t.-cz. 3. §-a alapján felsorolt érvénytelenségi okok folytán kívánják érvényteleníteni és a 28. §. alakalmazásával kérik a kerület megválasztott képviselőjéül Kjreith Béla grófot kijelenteni. Előadták továbbá, hogy a választási elnöknek a 3. §. 13. pontjába ütköző eljái *asa a többség érvényesülését meggátolta és M. I. megválasztását elsőben is a 3. §. 25. és 27. pontja alapján kérik megsemmisíteni. C. I. t.: Kérvényezőknek az a kérelme, hogy a szóban forgó, meggátoltaknak állított szavazatok az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt javára számításba vétessenek, törvényes alappal nem bir, és azért mellőzte a bizonyítás felvételének elrendelését arra nézve, hogy a kérvényezők által megnevezett választók valóban megjelentek-e a második küldöttség zárórája után a helyszínén, jelentkeztek-e a még működésben levő küldöttségnél és választási joggal birnak-e vagy sem; mert az 1899: XV. t.-cz. 158. §-a rendeli ugyan, hogy a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, de az 1874: XXXIII. t.-cz. 59., 61., 62., 75. és 86. §-aiban azt rendeli, hogy azokban a kerületekben, melyekben két, esetleg három szavazatszedő küldöttség alakittatik, a választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között a központi választmány osztja fel, ezek szavazási sorrendjét szintén a központi választmány határozza meg, az erre nézve tett intézkedésekről az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsájt ki, amely a választókerület minden városának és községének szokásos módon való közzététel végett megküldetik és a választóhelyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményekben közzététetik s igy szavaznak a községek vagy városrészek a központi választmány által megállapított sorrendben s ha a szavazás minden küldöttség előtt befejeztetett ós a záróra, melyet minden küldöttség elnöke külön tüz ki, letelt: a választási elnök a szavazás eredményét öszeállitja. A törvény e rendelkezéseiből, melyek kellően gondoskodnak arról, hogy a választók mindenike tájékozást nyerjen arról, hogy hol kell szavazás végett megjelennie, világos, hogy minden választó annál a küldöttségnél tartozik szavazás végett jelentkezni, melyhez illetőségi községe beosztatott és hogy egy másik küldöttség elnöke, kinek sem a névjegyzék, sem az azonossági tanuk rendelkezésére nem állanak, a hozzá be nem osztott községből jelentkező szavazók szavazatát el se fogadhatja; ami különösen az 1899: XV. t.-cz. 154. §. 7. bekezdéséből is kitűnik, melyben a törvény világosan rendeli, hogy a küldöttségek elnökeinek feladata és 3