Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

247 t.-cz. imént idézett 176. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az ott felsorolt vitás kérdések elsősorban az elsőfokú iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető-bizottsága előtt minden felebbezés kizárásával eldöntendő és hogy a határozat végrehajtását nem gátolja a határozattal meg nem elégedő félnek az a ténye, hogy a határozat kihirdetésétől számitott 8 nap alatt igényét a törvény rendes utján érvényesiti, az is nyilvánvaló, hogy a rendes birói peruinak igénybevételét az iparhatóság, illetőleg békéltető-bizottság olyan határozatának kell megelőznie, amely a vitás kérdés érdemében döntött. Hb. 1910. június 20. Hb. 29/910. Hasonló Hb. 1910. június 20. 30. sz. 1907: XLV. t.-cz. 63. §. 702/m. Az a körülmény, hogy a gazdasági cseléd követelésével szemben a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó beszámitási kifogás érvényesíttetik, a közigazgatási hatóság hatáskörét meg nem szünteti. A követeléssel fellépő ügyfelek mezőgazdasági cselédek lévén, e szolgálati viszonyukból származtatott bérkövetelésük megbirálását az 1907: XLV. t-.cz. 63. §-a a közigazgatási hatóság elé utalja. Az a körülmény, hogy alperes a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó és igy általa el nem birálható beszámitási kifogást érvényesitett, nem szüntette meg a közigazgatási hatóságnak a kereseti követelés tekintetében fennálló hatáskörét, minélfogva azt a közigazgatási hatóság törvényellenesen szállitotta le. (1910. június 20-án, Hb. 38. sz.) 1907: XIX. t.-cz. 704/n. Hatáskör: vasúti munkásnak az 1874. évi XVIII. t.-cz.-re alapított baleseti kártérítési követelése. Özv. L. György né a rendes biróság előtt inditott keresetét az 1874. évi XVIII. t.-cz.-re alapit ja; az erre alapitott kereset pedig, ugyané törvény 7. §-ának és az 1893. évi XVIII. t.-cz. i. §-a 1. pontjának rendelkezéséhez képest, feltétlenül a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Ezt a hatáskört későbbi törvény, jelesül az 1907. évi XIX. t.-cz. nem változtatta meg; mert ez a törvény csakis a munkásbiztositó pénztárak ellen és nem a vasutak ellen támasztott baleseti kártérítési követeléseket utalja az ott szabályozott közigazgatási hatósági eljárásra.