Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

236 nőt az özvegyi ellátás jogszerüleg megilleti. — A miniszter nézete szerint az ő panaszlott rendeletének bekezdöleg idézett indokolása nem ellenkezik a törvény ezen rendelkezésével: mert, állitása sze­rint, az elválás még nem jelenti a házasság kötelék felbontását, amennyiben az 1875-ben érvényben volt házasságjog szerint a már törvényesen megkötött házasság felbonthatatlan volt s a tör­vényes elválás alatt nem a házasság felbontása, hanem az ágytól és asztaltól való elválasztás, vagyis az együtt nem élés volt érten­dő. — A bíróság nem helyez súlyt arra, hogy a s.-i ref. lelkész ál­tal 1908. évi október hó 21-én kiállított, a bíróságnak bemutatott tárgyiratok között fekvő családi értesítő szerint Z. Amália római katholikus vallású, tehát mint ilyennek — a miniszter érvelése szerint — felbonthatatlan a házassága és birói Ítélet daczára is F. Kálmán haláláig fennállottnak, ő maga pedig volt férjétől csak ágytól, asztaltól elválasztottnak volna tekintendő: megállapítja azonban azt, hogy az 1875: XXXII. törvényczikk alkotásakor a házassági jogviszonynak nem egyedül a katholikus egyházjog volt a szabályozója, mely felbonthatatlannak mondja ki a házasságot; hanem érvényben voltak más egyházi jogszabályok is, melyek megengedik a házasság felbontását. És mégis a tanítók nyugdíja­zásáról, valamint hozzátartozóik végellátásáról szóló 1875: XXXII. törvényczikk, tekintet nélkül ezekre a különböző, sőt az elválást illetően egymással ellenkező jogszabályokra, a 16. §-nak fentebb már idézett rendelkezésében egész általánosságban, tehát bár­mely felekezethez tartozó tanitó elvált nejére egyenlően kiterjedő­leg, biztosítja ennek az ellátásra való jogosultságot. Mivel e külön törvénynek az 1885: XI. törvényczikk 34. és 35. §-aitól eltérő kü­lönleges rendelkezését az 1891: XLIII. törvényczikk érintetlenül hagyta s igy nem lehet vitás, hogy az most is érvényben van; mi­vel, a mint ez már bevezetőleg előadatott, a birói Ítélet szerint a nevezettek között fennállott házasság a férjnek, tehát igazoltan nem a panaszosnak a hibájából bontatott fel: jelen ítélet rendel­kező része értelmében kellett határozni. 6329/909. K. szám. D. ö: Kb. 730/909. sz. Hatáskör kérdésében hozott hatáskörbirósági határozatok. 669. Az 1896: XXVI. t.-cz. 68. §-ának rendelkezései csak közfor­galmi vasutakra vonatkozván, a magánvasutak ellen az üzletrendtartás 85. §-án alapuló intézkedések a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartoznak. (1908. Hb. 4. sz.) 670. Hatáskör megállapítása, kerités jogtalan elvitele miatt indi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom