Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)
215 tokos tartozik megengedni, hogy idegen erdei termékek bármely mivelési ághoz tartozó földjein átszállitassanak, ha azok az erdőből különben vagy épen nem vagy csak tetemesen nagyobb költséggel lennének elhordhatók, azonban a törvény helyes értelmezése szerint a birtokjog ezen korlátozása nem terjedhet ki odáig, hogy azt a kedvezményes átszállítást ott is igénybe lehessen venni, hol a közforgalom czéljaira, létesített közút áll rendelkezésre. (2541. sz. 1902 február 18.) 547. A fausztatást vagy tutajozást gyakorlók az erdőtörvény alapján csupán a meglevő s a fausztatás vagy tutajozás által veszélyeztetett viz és utépitményeket stb. tartoznak saját költségükön védmüvekkel biztosítani, ellenben ez a kötelezettségük uj építmények (pl. uj hidak) létesítésére vagy azok költségeihez való hozzájárulásra nem terjed ki. (1134. sz. 1900 június 20.) 548. Az 1898: XIX. t.-cz. nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy abban kizárólag erdőgazdasági teendők szabályozásáról van szó s igy vitán kívül levőnek kell tekinteni, hogy a törvény 25. §-a értelmében a közös birtokosok gyűlése saját hatáskörében oly kérdést, mely erdők és kopár területek kezelésével és használatával közvetlen kapcsolatban nincsen, joghatálylyal nem intézhet el. (1968. sz. 1901 november 19.) 549. Az erdei közbirtokosságok gyűlésének hatáskörébe tartozik a közbirtokossági erdőnek erdőfelügyeleti szempontból legeltetési tilalom alá nem helyezett részében is a legeltetés eltiltása felett határozni. (1282. sz. 1900 augusztus 19.) 550. Az 1898: XIX. t.-cz. 19. §-a szerint az állam a m. kir. állami erdőhivatalnak a 11. §-ban felsorolt kezelési teendőire szükséges kiadásokat fedezi az erdőbirtokosok által fizetett járulékokból, ezen kezelési költségek közé azonban az erdőőrzési költségek nem tartoznak. (259. sz. 1902 febr. 26.) 551. Az erdőtörvény 178. §-a az erdei termékek átszállítását mások területén nem a nagyobb haszon érdekében, de az esetben engedi meg, ha azok különben vagy épen nem, vagy csak tetemesen nagyobb költséggel lennének elhordhatók, ez pedig helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a törvény az átszállítás megengedését vagy természeti akadályok, vagy oly tetemes szállítási költségek fennforgása esetére kívánta korlátozni, melyek mellett a kitermelés haszonnal már nem eszközölhető. (2572/1905. sz.)