Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

18 állapítása képezi tehát a bíróság egyik feladatát, mihez mind­azoknak a körülményeknek ismerete szükséges, melyeknek mér­legelésével dönthető csak el az a kérdés, vájjon fenforog-e bizonyos meghatározott esetekben az érvénytelenséggel járó etetés-itatás tényálladéka. Ezeket a körülményeket és adatokat, a dolog természete szerint, azoknak kell megjelölniük, akik az érvénytelenséget vi­tatják s ahol ilyen adatok és közelebbi körülmények megjelölve nincsenek, az etetés és itatásban résztvett választók meg nem neveztetnek, maga az az egy adat, hogy a képviselő lakomát adott, abban maga is résztvett, vagy a mások által odott lakomá­ról tudomással birt, egymagában nem elegendő és nem alkalmas a törvényben megjelölt czélzat megállapítására. Minthogy pedig a kérvényezők egyáltalán meg nem jelölték azt, hogy melyik lakomán, személyenkint melyik választó vett részt; minthogy továbbá a megnevezett az a hat egyén, ki a szé­kel ykereszturi lakomára szóló meghívót kibocsátotta, ilyen be­folyásolt választónak nem tekinthető, mert hisz a lakomát, kér­vényezők előadása szerint, maguk rendezték és pedig annál ke­vésbbé tekinthetők ezek ilyeneknek, mert a nevezettek szavaza­tainak érvénytelenítését a kérvényezők kérvényükben maguk se kérték, habár a tárgyalás során beterjesztett 16. •/. jegyzékben ezeknek szavazatait is az érvénytelenítendő szavazatok között fel­sorolták, ami azonban az idézett törvény 70. §-a alapján meg nem engedhető, mindezeknél fogva a törvény 3. §-ának 6. pont­jára való hivatkozással felhozott az a két tény, hogy t. i. Székely­kereszturon és Eteden lakomák tartattak, az azokban résztvett választók megnevezésének elmulasztása miatt nem alkalmas a bizonyítás elrendelésére, következőleg a választásnak ez alapon való érvénytelenítésére. (67/1902.) = Ugyanígy döntött a C. I. t. dr. Molnár Jenő esetében 346/1902. sz. a., (lásd a 27. sorsz. határozatot) Madarász Imre ügyében 184/1902. sz. a. és a II. t. gróf Tisza István ügyében 251/1905. sz. a. Asztali szónoklatok és felköszöntők. (Gróf Tisza István.) 15. C. II. t.: A törvény nem tiltja azt, hogy a választó pol­gárok a választás előtt összejöhessenek a végett, hogy egymással és a képviselőjelölttel megismerkedjenek s a jelöltet meghallgas­sák: abból tehát, hogy a választók az említett időben tartott párt­vacsorán nagy számban jelentek meg ós hogy az önként megje­lent választók között olyanok is voltak, akik addig az ellenjelölt pártjához tartoztak és hogy az alkalommal politikai tartalmú be­szédek hangzottak el, egyáltalában nem vonható következtetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom