Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 68 — Az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának az az intézkedése, hogy mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a főispánra nem vonatkozik. A m. kir. közigazgatási bíróság 1906. évi 507. sz határozata: A közigazgatási bíróság H. Bertalannak, a K. Géza K. megyei főispánnak a G. vármegyei törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai 1906. évi névjegyzékébe való felvétele ügyében G. vármegye állandó bíráló választmányának 1905. évi 4. szám alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokol: Panaszló az állandó biráló választmány határozatát, melylyel K. Géza G. vármegyei törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai közé felvétetett, az alapon támadja meg panaszával, hogy az 1886. évi XXII. t.-cz. 26. §-a értelmében mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja; K. Géza K. vármegyei főispán azonban mint a közgyűlés elnöke tagja lévén egyszersmind K. vármegye törvényhatósági bizottságának, más vármegyében is egyidejűleg a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet. A főispán az idézett törvény 56. és 57. §§-ai értelmében mint a végrehajtó hatalom képviselője,,és a törvényhatósági önkormányzat ellenőrzője áll a törvényhatóság élén. Állásának ezen jellege már magában megkülönbözteti őt az önkormányzat gyakorlására hivatott törvényhatósági bizottság tagjaitól, és azon önkormányzati szervektől, a kiket az idézett törvény 51. §. első bekezdésének rendelkezése a közgyűlésen üléssel és szavazattal felruház. Összevetve ezt a 63. §. azon rendelkezésével, hogy egy egyén, egyidejűleg több törvényhatóságnak is lehet főispánja, kétségtelenül megállapítható, hogy a 26. §. azon intézkedése, hogy mindenki csak egy törvényhatósági bizott-* ságnak lehet tagja, a főispánra nem vonatkozik, K. Gézának K. vármegyébe:] elfoglalt főispáni állása tehát nem képezheti törvényes akadályát annak, hogy G. vármegyében a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai közé felvétessék Törvényhatósági tisztviselők választásánál az olyan szavazatra jogosult választók, kik a szavazatok leadására kitűzött határidő bevallásának kihirdetése alkalmával a választás szinhelyén jelen vannak és szavazatukat érvényesiteni kivánják, ezen joguknak gyakorlásától abból az indokból, mert a választás lezárásának időpontja beállott, meg nem ioszthatók. A m. kir. közigazgatási bíróság 1906. évi 1309. sz, határozata: A közigazgatási biróság S. Andor és társai B. vármegyei törvényhatósági bizottsági tagoknak — vármegyei árvaszéki jegyző választás tárgyában — B. vármegye törvényhatósági bizottsága által 1906. évi 790. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozat ellen beadott felebbezési kérelemnek czimzett panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt adva, B. vármegye törvényhatósági bizottsága által 1905. évi október hó 4-én megtartott árvaszéki jegyzői választást megsemmisíti. Indokok: A biróság által elrendelt vizsgálat során kihallgatott ifj. J. István, dr. F. Pál, D. Ferencz, K. Béla, R. Gábor, Sz. András, R. Gerzson, F. Géza ós P. Aladár tanuk egybevetett vallomásaiból kitűnik, hogy az 1905. évi október hó 4-én B.-on megtartott árvaszéki jegyzői választás alkalmával, midőn a szavazatszedő küldöttség elnöke B. Ferencz a még le nem szavazott bizottsági tagok szavazatának beadásara kitűzött 5 percznyi időnek a lejáratát kihirdette, közvetlen közelében még több bizottsági tag volt, kik szavazati joguk érvénye-