Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 469 — A leczke nem tudása miatt a tanító tanítványával szemben a fegyelmet nem gyakorolhatja oly módon, hogy azon testi sértést ejtsen. A házi fegyelem határainak túllépése esetében a büntetőjogi felelősség megállapításának helye van. A m. kir. Curia 1906. évi 4808. sz. határozata: Vádlott és védője a kir. törvényszéknek másodfokú Ítélete ellen a Bp. 385. §. í, c) pontja alapján használt semmiségi panaszt. Ezek a semmiségi panaszok azonban alaptalanok és mint ilyenek a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében elutasitandók voltak. Alaptalanok pedig azért, mert a kir. törvényszék által valónak elfogadott tény szerint vádlott 1905. évi nov. 9-én Szépligeten az iskolában tanítás közben T. P. tanulót a leczke nem tudása miatt egy nádpálczával alfelén szándékosan, de ölési szándék nélkül oly erővel ütötte meg, hogy rajta 8 nap alatt gyógyult testi sértést ejtett. Minthogy pedig a leczke nem tudása miatt a tanitó tanítványával szemben a fegyelmet nem gyakorolhatja oly módon, hogy azon testi sértést ejtsen s minthogy a házi fegyelem határainak túllépése esetében a büntetőjogi felelősség megállapításának van helye: a kir. törvényszék nem volt jogi tévedésben akkor, a mikor vádlott javára a btkv. 313. §-át nem alkalmazta. Ha a hitoktató nem ily minőségben jelent meg az iskolában és onnan a gyermekeket bottal kergette a templomba : iskolai rend megzavarásával elkövetett kihágásért büntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 3465. sz. határozata: R. Mihály görög keleti szerb lelkész ellen iskolai rend megzavarása miatt folyamatba tett kihágási ügy az iskolai gondnokság felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú itélet hozatott: A vármegye alispánja által hozott másodfokú felmentő itélet megváltoztattatik s indokainál fogva az elsőfokú itélet emeltetik érvényre, mely szerint vádlott az iskolai rend védelme tárgyában 158/97. kgy. sz. szabályrendelet 1. §-a alapján 20 K pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 1 napi elzárással büntettetett s 26 K eljárási költség megfizetésére, továbbá a még esetleges eljárási és tartási költségek megfizetésére köteleztetett. Az eljárás során kétségtelen megállapítást nyert ugyanis, hogy R. Mihály görög keleti lelkész, a ki ugyan az o—i állami elemi iskolánál mint hitoktató működik, de nem ily minőségben jelent meg a szóban forgó napon az állami iskolában, bottal kergette ki a gyermekeket az iskolából, a templomba küldvén őket, — súlyos rendzavarást követett el. Holttestnek a halottasház udvarán történt beszentelése alkalmával okozott botrány a vallás s ennek szabad gyakorlata elleni vétséget képez. A m. kir. Curia 1907. évi 3774. sz. határozata: Ügyállás: A bizonyítottnak elfogadott tényállás az, hogy vádlott S.-n 1905. évi május hó 2-án Sz. M. temetése alkalmával, a holttestnek a halottasház udvarán történt beszentelése után de a szintén papi segédlettel teljesítendő további szertartás alatt, a Szent Mihálylovának késedelmes elhozatala miatt hangos szóváltásba keveredett előbb M. I. kántortanítóval, majd a szertartást teljesítő és vádlottat rendreutasító G. I. plébánossal és szidalmazta L. I.-nét. Az alsóbiróság megállapítása szerint ezek által a vallási szertartás alkalmával az erre rendelt helyiségben nyilvános botrányt követett el. A tör-