Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 413 — arra, hogy a vadászati jogosultságért járó dij nem fizetése s rajtakapás esetén az ellenőrző közeg esetleges félrevezetése következtében, a hamisitott vadászjegy felhasználásával, az államkincstár károsításnak volt kitéve, azon cselekményeért, hogy a szóban forgó vadászjegy érvényességi idejére vonatkozó adatokat meghamisitotta, a btk. 391. és 392. §-aiban irt és minősülő közokirathamisitás tény áll adókát látván fenforogni, bűnösnek mondta ki s figyelemmel büntetlen előéletére, a btk. 92. §-ának alkalmazásával ugyancsak a btk. 392. §. alapján hat hónapi börtönre s mellékbüntetésként három évi hivatalvesztésre ós politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítélte. A szegedi kir. Ítélőtábla az első bíróság ítéletét következő kiegészítéssel hagyta helyben. A vadászati jegy azért képez közokiratot, mert hatóság részéről és annak igazolására állíttatik ki, hogy jogos tulajdonosa, a lefizetett dij fejében vadászati jogosultsággal bír. Vádlott tehát azzal, hogy egy másnak nevére kiállított vadászjegyet, az érvényességi időre vonatkozó, lényeges tartalmának megváltoztatása által meghamisított, a btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitás bűntettének tényálladékához tartozó cselekményt követett el. Befejezést nyert a körülirt bűntett azzal, hogy vádlott a meghamisított vadászjegyet vadászatra magával vitte és ezzel használatba vette, miáltal az államkincstárra, a mennyiben vádlott a szabályszerű engedélyért járó dijat meg nem fizette, jogsérelem háramlott. A kir. Curia fenti szám alatt helybenhagyta az alsó bíróságok Ítéleteit. Ha vadászati kihágás miatt egy feljelentésben több egyén ellen emeltatik panasz és később a panaszlottak egyike ellen a panasz visszavonatik, annak joghatálya a másikra — ha külön, önálló vadászó gyanánt jelentetett fel — ki nem terjedhet. A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 6231. sz. határozata: E. József ellen tiltott eszközökkel idegen vadászterületen való vadászat, K. Lajos m—i lakos ellen pedig vadászebnek idegen vadászterületre való vitele miatt folyamatba tett kihágási ügy L. Jenő panaszos felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által hozott másodfokú felmentő Ítélet K. Lajos vádlottra vonatkozólag indokainál fogva oly kiigazítással hagyatik helyben, hogy miután ezúttal az indokolásban kifejezettek értelmében érdemleges ítélet, tehát felmentő ítélet sem hozható, az elsőfokú ítélet az egész eljárással együtt megsemmisíttetik s a további kihágási eljárás beszüntettetik. E. József vádlottra vonatkozólag az ítélet megsemmisíttetik s az elsőfokú ítélet vonatkozó rendelkezésének szabályszerű felülvizsgálása s érdemleges másodfokú Ítélet hozatala rendeltetik el, mert K. Lajossal szemben történt panaszvisszavonásnak jogi hatálya E. Józsefre az 1878. évi V. t.-cz. 116. §-a értelmében ki nem terjedhet, miután az iratok azt mutatják, hogy nevezettek tettestársak nem voltak, hanem mint külön, önállóan vadászok lettek feljelentve is. Orvvadászat miatt folyamatba tett kihágási ügyben az itélet kihirdetése után a panasz visszavonása hatálytalan. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 4860 sz. határozata. T. Gergely s társai ellen idegen területen engedély nélkül vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján és III. r. vádlott ellen tiltott időben vadászat miatt ugyanazon törvény 29. §-a alapján folyamatba tett