Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

30 — Ha az utczán való vizelés által közbotrány is okoztatott, a btk. 249 §-ába ütköző szemérem elleni vétség tényálladéka forog fenn. Az ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi január hó 4-én hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a feljelentés tartalmából azt lehet következtetni, hogy a panaszbeli cselekmény által közbotrány is okoztatott, a mennyiben pedig ez a körülmény az eljárás során megállapítást nyer, ugy a cselekmény alkalmas lehet a btkv. 249. §-ában meghatározott vétség tényálladékának megállapitására, a mely vétségnek az elbirálása az 1897. évi XXXIV. t -cz. 18. §-a I. 5. pontja által a kir. biróság hatáskörébe van utalva. Állattulajdonosnak ama cselekménye, hogy tehervonat gőzsipja által adott jelre állatjait az átjárón a vágányokról el nem távolitotta, a kih. btkv. 111. §-ába ütköző kihágás tényálladékát foglalja magában s az ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi január hó 28-án hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A kih. btkv. 112. §-a alkalmazást csak abban az esetben nyerhet, ha egyes alkalmi rendeletnek vagy intézkedésnek megszegéséről van szó, a mi a jelen esetben nem forog fenn; továbbá, hogy az útátjárónál alkalmazott intő táblán foglalt figyelmeztetés a kih. btkv. 111. §-ában emiitett és az életbiztonság és egészség oltama végett kiadott oly általános rendeletnek tekintendő, a melynek megszegése a kih. btkv. imént idézett szakaszába ütköző kihágás tényálladékának megállapitására alkalmas, ezen kihágásnak az elbirálása az 1879. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának IV. pontja, és 19. §-ának 1. pontjának egybevetett értelme szrrint a kir. biróság hatáskörébe van utalva, ennélfogva ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani. Megjegyeztetik, hogy annak megállapítása, mennyiben felel meg G. András védekezése a valóságnak, az érdemi határozat feladatát képezi. Ha azon egyén, a ki verekedés alkalmával a testi sértést elkövette, tényleges katonai szolgálatban áll és felette a katonai büntető biróság van hivatva Ítélkezni, a verekedésben résztvett többi egyénnel szemben a kbtv. 75. §-ának elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi márczius hó 23-án hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltatik. B. Sándor, a ki verekedés alkalmával a testi sértést elkövette, tényleges katonai szolgálata alatt követte el, felette az illetékes katonai büntető biróság van hivatva Ítélkezni. Minthogy az eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy idősb B. József, ifjú B.József, H. József és H. Imre akár B. Sándorral szemben, akár egymás között testi sértést okoztak volna cselekményük mint a kih. btkv. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágás bírálandó el, a melynek alapján az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. Az összefüggés elvénél fogva ugyanezen kihágás tekintetében az a biróság volna hivatva eljárni, a mely B. Sándor által okozott testi sértés érdemében eljár, minthogy azonban a katonai büntető biróság hatásköre idősb B. Józsefre és társaira mint polgári egyénekre nézve ki nem terjed, a kir. biróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény pedig nem forog fenn, ennélfogva a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni.