Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 118 — Ujrafelvétellel csak a pervesztes fél élhet. A m. kir. közigazgatási bíróság 1906. évi 1487. sz. határozata: A közigazgatási biróság B. Géza sz—i erdőmesternek elöljárói vagy kezelőszemélyzeti minőségének megállapítása ügyében a m. kir. közigazgatási biróság 1905. évi 3342. sz. alatt hozott Ítélet ellen beadott újrafelvételi panaszát 1896. évi XXVI. t.-cz. 139. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg végzett: A m. kir. közigazgatási biróság az újrafelvételi panaszt visszautasítja. Indokok: Sz. rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1902. évi 44. sz. alatt hozott határozatával akként rendelkezett, hogy miután B. Géza jelenlegi városi erdőmester 1889. évben tévedésből élethossziglan választatott meg, holott mint községi előljáró az 1886. évi XXII. t.-cz. 69. § a értelmében hat évre lett volna választandó: ezen tévedés helyrehozása végett az erdőmesteri állást választás alá bocsátja. Ezen határozatot B. Géza erdőmester megfelebbezte s annak a megállapítását kérte, hogy megválasztása élethosszig tartó érvénynyel bir. H. vármegye törvényhatósági bizottsága ennek következtében 1902. évi október 24-ón 264. sz. alatt hozott határozatával kimondotta, hogy az erdőmester nem az elöljáróság, hanem a segédszemélyzet közé tartozik s mint ilyennek megválasztása az idézett törvény értelmében élethossziglan érvényes. A törvényhatósági bizottság ezen határozatát Sz. rendezett tanácsú város képviselőtestülete panaszszal támadta meg, kérvén abban a város határozatának érvényre emelését. B. Géza azonban a határozat ellen jogorvoslattal nem élt s a városnak vele közölt panasziratára beadott védiratában a város panaszának elutasítását kérte. A m. kir. közigazgatási biróság 1905. évi 3342. sz. alatt hozott Ítéletével a város panaszát elutasította s ezzel a törvényhatósági bizottság határozatát érvényre emelte. B. Géza ezen Ítélet ellen törvényes időben újrafelvételi panaszt adott be, melyben a bírósági Ítélet hatályon kivül helyezését, erdőtiszti s elöljárói minőségének s ezzel kapcsolatos jogainak megállapítását kéri. Újrafelvételi panaszszal, mint az ezen jogorvoslat természetéből következik s miként ez a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1881. évi LIX. t.-cz. 65. § ának a perújításra vonatkozó rendelkezéseiben világosan is kifejezésre jut, a pervesztes fél élhet. Panaszló azonban a fent előadott tényállás szerint a főeljárásban nem vált pervesztessé; mert a törvéiryhatósági bizottság 264/902. sz. alatt hozott határozata ellen a városi képviselőtestület panaszszal élvén, B. Géza erre adott védiratában a panasz elutasítását kérte. Midőn tehát a m. kir. közigazgatási biróság a panaszt 3342/905. sz. ítéletével elutasította, ezzel B. Géza pernyertessé lett s így a biróság Ítélete ellen újrafelvételi panaszszal nem élhet. Ezen indokoknál fogva az újrafelvételi panaszt érdemi tárgyalás mellőzésével vissza kellett utasítani. A miniszternek a főispán által történt kinevezések tekintetében tett felügyeleti intézkedései ellen a közigazgatási biróság előtt panasznak csak abban a vonatkozásban lehet helye, a mely vonatkozásban a minister intézkedése a kinevezettnek törvényszerű minősitése kérdését, tehát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 43. §-ában a biróság elé utalt kérdést érintené. A m. kir. közigazgatási biróság 1906. évi 3146. sz. határozata: A közigazgatási biróság A. Dezsőnek E. rendezett tan. város rendőrkapitányává való kinevezése ügyében a m. kir. belügyminiszternek 1906. évi 16,789. sz. alatt, továbbá E. város képviselőtestületének 1906. évi 1838. sz.