Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 93 egy J. Lajos kivételével, a panaszlók által felemiitett többi egyénre nézve ennek az állitásnak téves volta az iratokból kiderül. A szavazatok feljegyzésének módját a törvény közelebbről nem határozza meg. Abból tehát, hogy a küldöttség a szavazatokat irónnal jegyezte fel, s az egyik küldöttségnél a tagok a feljegyzést alá nem irták: a választás eredményét sikerrel megtámadni nem lehet, midőn a feljegyzés valódisága és azonossága iránt kétség nem forog fenn, s a feljegyzések alapján a szavazás eredménye a közgyűlésen nyomban megállapittatott. Az a panaszpont, hogy a közgyűlés menetéről állítólag nem készittettek jegyzetek, s hogy a jegyzőkönyv hitelesítése a negyedik napon történt: szintén nem ok a tisztviselőválasztások eredményének megsemmisítésére; mert a panaszlók nem vonják kétségbe, hogy a Jegyzőkönyv akkép tünteti fel a választás eredményiét, ahogy az tényleg történt és mert a hitelesítés körül való késedelem esetleg okul szolgálhat a mulasztók felelősségre vonására, de a megtörtént tényeket semmissé nem teszi. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak ebbeli jogosultsága az igazoló választmány által összeállított, illetőleg kiigazított névjegyzékbe történt felvétellel, a választott bizottsági tagok megbízatása pedig a választás tényével áll be és a törvényszabta időtartam alatt joghatályos mindaddig, mig a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe felvett tag abból jogérvényesen nem töröltetik, illetőleg, mig a választás jogérvényesen meg nem semmisittetik. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 340. sz. határozata: A közigazgatási bíróság H. vármegye törvényhatósági bizottságának 1907. évi deczember hó 2. napján megtartott tisztujitása ellen folyamatba tett ügyet, báró Sz. Béla és társai által beadott panasz folytán az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszoknak helyt nem ad. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 25 és következő szakaszainak intézkedéseiből, valamint a törvényhatóságok önkormányzatának megszakítást nem tűrő mivoltából önként következik, hogy a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak ebbeli jogosultsága az igazoló választmány által összeállított, illetőleg kiigazított névjegyzékbe történt felvétellel, a választott bizottsági tagok megbízatása pedig a választás tényével áll be és a törvényszabta időtartam alatt joghatályos mindaddig, mig a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe felvett tag abból jogéryényesen nem töröltetik, illetőleg mig a választás jogérvényesen meg nem semmisittetik. Ebből ismét önként folyik, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága állandóan megalakultnak tekintendő s annak a törvényszabta módon való kiegészítése a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének az igazoló választmány által történő beterjesztésével és a megválasztott tagoknak bejelentésével történik. Minthogy pedig H. vármegyében az 1907. évi október hó 18. napján és az 1907. évi nov. hó 29. napján tartott közgyűlésen a bejelentések tudomásul vétettek: a panaszokban a törvényhatósági bizottságnak formaszerü meg nem alakulása, valamint a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke és egyes választások ellen irányult felebbezéseknek végérvényesen el nem intézett voltára alapított kifogások a megtartott tisztújítás törvényességét nem érinthetik és igy azok mellőzendőknek találtattak. A közgyűlés tanácskozásának, a kijelölő és szavazatszedő küldöttségek működése idejére történt felfüggesztése nem ütközik a törvény tilalmába, a helyzet által pedig indokolva van; az e részben tett kifogást tehát figyelembe venni annál kevésbbé