Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

•-<r-\-- 41 — Közigazgatási hatóságok kártérítési kérdésekben csak akkor határozhatnak, ha ezen gény kihágási eljárás folyamán támasztatik. Ha a kihágás miatt panasz nem emeltetik, a kártérítési igény csak birói uton érvényesíthető. A m. kii-, kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 71,253. számu határozata: \ alamely dolog megrongálása folytán emelt kár megtérítése iránti keresetek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik, s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott 1880. évi 38,547. sz. belügyminiszteri körrendelet 4. §-a elteimében a közigazgatási hatóságnak csak azon esetben van joga kártérítési kérdésben határozni, ha valamely hatáskörébe tartozó, s általa elbírált rendészeti kihágásból származó, a kihágási eljárás folyama alatt támasztott s 50 frtot tul nem haladó, bővebb bizonyítást nem igénylő kártérítési követelés döntendő el. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy a ledőlt kerítést a szomszédok közül ki köteles helyreállítani, a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 1773. sz. határozata : Mivel ez ügyben az képezi vita tárgyát, hogy a szomszédok közül ki tartozik a ledőlt kerítést helyreállíttatni, ezen kérdés pedig tisztán anyagi magánjogi természetű lévén: eldöntése a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A kir. bíróságok által kiszabott pénzbüntetések nem a közigazgatási hatóságok, hanem a bírósági végrehajtók által hajtandók be. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 126. sz. határozata: Mert igazságügy miniszter átirata szerint a pénzbüntetések behajtása és kezelése körül követendő eljárás tárgyában kiadott 2,106/<S80. sz. utasítás b-vel jelzett mellékletének 3. §-a szerint a kir. bíróságok által kiszabott pénzbüntetések a törvénykezés rendes utján, tehát az 1881. évi LX. t.-cz. 1. $-ának f) pontja értelmében a bírósági végrehajtók által hajtandók be. A hagyatéki eljárás folyamában felmerülő minden dij és költség megállapítása, — tehát az oly gondnoké is, kit a gyámhatóság nevezett ki, — a hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1903. évi augusztus hó 19-én hozott határozata. Ha a vadászat gyakorlására jogosított a más földjén való átjárás által kárt okoz, ezen kár a vadászati törvény alapján nem ítélhető meg. Elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi í-,227. sz. határozata: Panaszos kártérítés iránti panaszával a kir. bírósághoz utasittatik, mert a vadászati jogbérlő által az általa bérelt területen esetleg okozott károk