Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 474 — 5. Vásárügy. A községekben tartandó országos, heti és bucsu-vásárok piaczi díjszabályzata megállapítása alkalmával követendő eljárás. A m. kii\ belügyminiszter 1899. évi 121,805. sz. általános rendelete: A piaczi helypénz-dijszabályzat megállapítási joga első sorban mindenkor az illető vásárjog tulajdonost illeti. Ha a vásárjognak a rendezett tanácsú város, avagy a község a tulajdonosa, ug}^ a piaczi helypénz-dijszabályzat a képviselőtestületi közgyűlésben állapittatik meg; a hozott határozat 30 napi közhírré tétel után az esetleges felebbezésekkel együtt, a törvényhatósághoz terjesztendő fel. A törvényhatóság közgyűlésében tárgyalja a bemutatott díj­szabályzatot és határozatát véleményképen csatolván, — a határozat kihir­detésének mellőzésével — további tárgyalás, illetőleg jóváhagyás végett az összes iratokkal együtt felterjeszti hozzám. A mennyiben a vásárjog magán­személy, erkölcsi testület, közbirtokosság, jogiszemély stb. tulajdona, egy­szóval nem azon rendezett tanácsú városé, avagy községé, a melyben a vásár tartatik: ugy a piaczi helypénz-dij szabályzatot az illető tulajdonos állapítja meg, azt azon rendezett tanácsú város avagy községnek, a melyben a vásár tartatik, bemutatja, ez után pedig az illető város vagy község a díjszabály­zatot a fentebb előirottak szerint tárgyalja. A törvényhatóság — a mint az fentebb van előirva — határoz a díjszabályzatra nézve és ennek megtörténte után a díjszabályzat az összes iratokkal és ugyancsak a határozat kihirde­tésének mellőzésével jóváhagyás végett fölterjesztendő hozzám. Oly esetekben pedig, a midőn valamely törvényhatóság több vásártartó község vásáraira nézve egységes díjszabályzatot állapit meg, ez a jövőben csak ugy történ­hetik, ha a törvényhatóság a díjszabályzatot megalkotván, azt szabályszerűen 30 napig hirdeti, alkalmat adván ily kép az érdekelt vásártartóknak, hog} esetleges felszólalásaikat megtegyék. A hirdetés elteltével a szabályzat az összes esetleges felebbezésekkel együtt további elhatározásom, illetőleg jóvá­hagyás végett fölterjesztendő hozzám. Helypénz az áruczikkek után a tényleges helyfoglalás alapján, nem pedig a községbe lépés alkalmával szedendő. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 4727. sz. határozata: Vádlott szabálytalanságot követett el azzal, midőn a helypénzt az ö állítása szerint «szokásos módon» a község bejáratánál kérte, mert a vásár­rendtartási vármegyei szabályrendelet 10. §-a szerint az áruczikkek után a Tényleges helyfoglalás után szedendő a helypénz. Szentképek búcsúkon, vasár- és ünnepnapokon bárki által árusíthatók. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 58,327. sz. határozata. A férjnek az ipar gyakorlásáról lemondása esetén, a nő — a heti és országos vásárokon — csak az uj iparigazolvány alapján őt megillető árulási helyet igényelheti. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 98,718. sz. határozata: Az iparos neje ugyanis férje üzletét csak annak elhalálozása esetében folytathatja ujabb bejelentés nélkül (ipartörvény 10. §.), tehát a jelen esetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom