Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— ói — méhen az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelesnek per utjali behajtására rendeli ki. és ehhez képest az ügygondnok keresetét annak a munkabér-követelésnek a behajtása végett indítja meg. a melv az alkalmazottat a munkaadó irányában a kereset szerint megilleti. Nem lehet tehát kétség a felől, hogy az ügygondnok keresete az iparos és segédje között a munkaviszony tartama alatt fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik. A munkaadónak az a cselekménye, hogy a letiltott összeget munkásának béréből le nem vonta, nem a követelésnek az alapja, hanem csak ok arra. hogy a követelés per utján érvényesíttessék. Minthogy pedig az iparos és segédje között felmerülő azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntését, a melyek a munkaviszony tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a az elsőfokn iparhatóság hatáskörébe utasítja, minthogy továbbá a követelésnek jogi természetét az, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem az ő jogán más, t. i. a követelés behajtásara rendelt ügygondnok érvényesiti, nem változtatja meg. és így ez a körülmény a hatáskör szempontjából közömbös, ennélfogva ilyen ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, akként, hogy a birói eljárást iparhatóság! eljárásnak kell megelőzni. Kihágáson alapuló kártérítési követelés iránt inditott ügy elbirálása, ha a kihágás miatt eljárás folyamatba téve nem volt; a polgári biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 190U. évi 71,252. sz. határozata: Valamely dolog megrongálása folytán emelt kár megtérítése iránti keresetek elbirálása a kii1, bíróságok hatáskörébe tartozik, s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott 1880. évi 38,547. sz. belügyminiszteri körrendelet 1. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnak csak azon esetekben van joga kártérítési kérdésben határozni, ha valamely hatáskörébe tartozó, a kihágás! eljárás folyama alatt támasztott s ötven forintot tul nem haladó, bővebb bizonyítást nem igénylő kártérítési követelés döntendö el. Bérleti viszonyból származó per, ha a per tárgyának értéke 40 koronát meg nem^halad, a községi biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1902. évi márczius 19-én hozott határozata': Ezen ügyben az eljárás a községi biróság hatáskörébe tartozik. Mert az 1893. évi XVIII. t-cz. 1. §-a — első bekezdésének világos rendelkezése szerint — a bérleti viszonyból felmerülő keresetet is csak annyiban utalja az értékre vak) tekintet nélkül sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe, a mennyiben az 1877. évi XXII. t,-czikkben szabályozott községi bírósági eljárásra utalva nincsenek. Minthogy pedig az 1877. évi XXII. t.-cz. 14 8-ának és 11 §.1. pontjának rendelkezéséhez képest pénzköveteléseket táro-yazó keresetek, ha a kereset értéke 40 kor. összeget meg nem halad, kizarólao- a községi bíráskodás alá tartoznak, s minthogy ez a kereset pénzkövetelést tárgyaz, és tárgyának értéke 10 koronát meg- nem halad, az ez ügyben való eljárás a községi biróság hatáskörébe tartozik. (8,740/902.1. M. sz.)