Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 151 A regatta csolnakok a vizi jármüvek megvilágítására fennálló hajózási szabály alól kivétettek. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 3370. sz. határozata: A székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a dunai kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet kiigazításával dr. G. Gy. ügyvéd kivilágitatlan csónaknak hajózási útba vezetése miatt a hajózási szabályok 34. §-a és 11 í. §. b) pontja alapján 20 korona pénzbüntetésben, behajthatatlanság esetén l napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, mig A. Dezső és M. Ottó ugyanazon kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentettek, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: niegvaltoztatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik, mert a kereskedelemügyi miniszter ur folyó évi 35,198. sz. rendeletével a regattacsolnakok a vizi járművek megvilágítására vonatkozó rendszabálybeli általános intézkedés alól kivétettek, a hajóforgalom biztonságát illető követelmény tekintetében elégségesnek találván, ha e csolnakok egy lámpást nem állandóan kitűzve, hanem a szükség esetén való használatra felfödve) készenlétben tartanak. Általános erkölcsi bizonyítvány kiállítása Budapest székesfővárosban nem az államrendőrség, hanem a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 68,092. sz. rendelete. Ha az italmérő a helyiség bejelentése előtt megkezdi a kimérést, jövedelmi kihágást követ el a székesfővárosban is. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 16,844. sz. a. kelt határozata: Ha a fővárosban az italmérő a helyiség megjelölése nélkül kapta az engedélyt, s a kimérést a helyiség bejelentése előtt megkezdi, az 1899. évi XXV. t.-cz. 30. §-ának 2. pontja alapján büntetendő. A törvényhatóság jogosult arra, hogy a hatásköre alá tartozó egylet vezetőségét kifogás alá eső eljárásáért meginthesse, és helyes eljárásra utasítsa. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 118,466. sz. határozata: A székesfőváros tanácsa által 1899. évi 63,295. sz. a. hozott határozatnak azon részét, mely szerint K. József 1818/49. honvédezredesnek, mint a t)_i 1848/49-iki hon védegylet elnökének az országos honvédegyletek központi bizottságának jegyzője, M. Zsigmond ellen emelt panaszbeadványából kifolyólag utóbbi eljárása helytelenittetett, és egyúttal a másodsorban emiitett központi bizottság felhivatott, hogy hasson oda, miszerint a b—i 1818/49-iki honvédegylet működése elé akadályok ne gördittessenek, és hogy az egyletet megillető jogok elismerésével a felmerült súrlódások megszűnjenek, s az egym& melletti összhangzatos működés biztosittassék. az 1840/49-iki honvédegyletek országos központi bizottsága és M. Zsigmond által beadott felebbezés folytán felülvizsgálván; a M. Zsigmond főjegyző eljárásának helytelenítését kimondó rész megsemmisítésével helybenhagyatik. Nevezett egyén eljárásának