Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 125 Közigazgatási alkalmazottak általánosságban és üzletszerűen magánmunkálatokat áij ázásért nem végezhetnek; ilyennekkel csak azon közigazgatási alkalmazottak foglalkozhatnak, a kiknek azt valamely tételes jogszabály kifejezetten megengedi. A..m. kir. belügyminiszter 1903. évi 38,196. sz. határozata: Kérdés tétetvén hozzám a közigazgatási alkalmazottak magánmunkálatainak megengedése tárgyában, a fenforgó kételyek eloszlatása czéljábó! ezimet miheztartás végett a következőkről értesítem: Habár általános jogszabályzatban eddig nincs kimondva, hogy a közigazgatási alkalmazottak (iisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzeti tagok) dijazásért magánmunkálatokat nem végezhetnek, mégis e tilalom egyfelől a közszolgálat természetéből, másfelől az elkövethető visszaélések megelőzésének szükségességéből következik. Megerősiti ezt azon körülmény is, hogy egyes alkalmazottaknak a dijért való magánmunkálkodást tételes jogszabályok megengedik. Például: a vármegyei tiszti ügyésznek az 1886. évi XXI. t.-cz. 70. §-a; a vármegyei levéltárnoknak, központi leíróknak a V. Ü. Sz. 241. és 242., illetőleg 218. §-ai; a községi jegyzőknek a 126,000/902. B. M. számú Ügyviteli Szabályzat VII. fejezete a magánmunkálkodást bizonyos korlátok között megengedi. Miből következik, hogy a közigazgatási alkalmazottak általánosságban és üzletszerűen magánmunkálatokat dijazásért nem végezhetnek; ilyenekkel közülük csak azok foglalkozhatnak, a kiknek ezt valamely tételes jogszabály kifejezetten megengedi. 3. Fegyelmi ügyek. Főispán a kezelőszemélyzet tagját fegyelmi eljárás nélkül fel nem mentheti. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 64,463. sz. határozata. Bűntett, vétség vagy kihágásnak tekintendő cselekmények fenforgása esetén, ha a hivatalból elbocsátás tisztán fegyelmi szempontból nem indokolt, az iratok a kir. ügyészséghez teendők át. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 70,905. sz. határozata. Ha valamely közigazgatási tisztviselő ellen hirlapilag oly vád emeltetik, melynek alapján az illető tisztviselő ellen a fegyelmi eljárás hivatalból rendeltetett el, akkor azon hirlap szerkesztője mint íanu beidézhető, s tanuságtételre pénzbüntetés terhe alatt is kényszeríthető. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 77,112. sz. határozata, Fegyelmi eljárási költségekben ugyanazon fórumok vannak hivatva határozni, mint a fegyelmi ügyekben; de a fegyelmi birság, eljárási költség behajtására nézve már a vármegye közönsége határoz. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 121,072. sz. határozata.