Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

B) Törvényhatósági tisztviselők. 1. Minősítés. Az 1893. évi IV. t.-cz. 4. §-ának az a rendelkezése, hogy a rangsort a kinevezés keltének napja állapitja meg, csak a végleges minőségben kinevezettekre vonatkoztatható, tehát az ideiglenesen kinevezettek a véglegesen kinevezetteket rangban meg nem előzhetik. A m. kii', közigazgatási biróság 1900. évi 3962. sz. határozata. A törvényhatósági utbiztosi (utmesteri) állásokra az 1873. évi II. t.-cz. értelmében csakis igényjogosult altisztek jegyezhetők elő. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 48,291. számú határozata. A törvényhatósági utbiztosi (utmesteri) állások, oly alsóbbrendű, a kezelés körébe vágó hivatalnoki állásoknak tekintendők, melyekre a fizetésben lévő kebelbéli alkalmazottak s nyugdijasok, az 1873. évi II. t.-cz. értelmében különben igényjogosultsággal biró altisztekkel szemben is kinevezhetők. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 51,141. sz. általános rendelete. Tisztviselői minősités szempontjából a tanítóképezde elvégzését a főgymnasium vagy főreáliskola tanfolyamának befejeztével és az érettségi vizsga letételével egyenértékűnek kell tekinteni. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 2639. sz. határozata. Nincsen törvényes rendelkezés arra nézve, hogy csakis a 24. életév betöltése után lehetne törvényhatósági tisztviselői állásra alkalmazást nyerni. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 667. sz. határozata. Az állami felső ipariskolák, és a budapesti állami épitő-ipariskola a középiskolákkal egyenrangú. A m. kir. belügyminister 1903. évi 40,102. sz. általános rendelete. A királyi József műegyetemtől nyert épitészi oklevél az államszolgálat műszaki ágazatában való alkalmaztatásnál a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883. évi 1.t.-cz. 10. §-ának rendelkezése szempontjából a mérnöki oklevéllel teljesen egyenlő. A m. kir. közigazgatási biróság 1904. évi £323. sz. határozata.