Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 121 ezennel megsemmisítem, a vármegye alispánjának Il-od fokú határozatát azonban, melylyel Sz. József a főszolgabírói határozat helybenhagyásával J. községből kiutasittatott, — az indokokból a letelepedési szándék bejelentésének elmulasztására való hivatkozás mellőzésével — helybenhagyom. Megsemmisítendő volt a közigazgatási bizottság határozata, mert a közigazgatási bizottság kiutasitási és kitiltási ügyekben határozni nem illetékes, miután ezen ügyekben a fennálló gyakorlat szerint azon hatóságok járnak el, a melyek az 1885. évi 9389. sz. a. kiadott tolonczszabályzat 12. §-ában fel vannak sorolva. Ezen szakasz szerint pedig harmadfokú1 hatóság a belügyminiszter. Az elsőfokú határozattal egybehangzó Il-od fokú alispáni kiutasító határozat azonban, az indokokból a letelepedési szándék bejelentésének elmulasztására való hivatkozás mellőzésével volt helybenhagyandó, mert az emiitett körülmény a kiutasításra törvényes okot nem képez, mivel a más községbe való település az 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §-a értelmében az állampolgárnak joga, nem pedig kötelessége; de különben is Sz. Józsefnek az a cselekménye, hogy J. községbe visszament lakni, az 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §-ábn értett településnek nem tekinthető, a lakhatásra pedig a törvény szerint csak külföldinek kell engedély, a honpolgároknak azonban nem. Magánfél kérelmére nincsenek hivatva a közigazgatási hatóságok oly magánviszonyokat feltüntető hivatalos bizonyítvány kiállítására, mely valakinek hátrányára szolgálhat. A m. kii*, közigazgatási bíróság 1902. évi 1902. sz. határozata: A közigazgatási bíróság panaszolt határozata másodfokon helybenhagyta a fővárosi I. kerületi elöljáróság határozatát, mely szerint panaszló, mint R. Piusz budapesti lakos ügyvédje, abbeli kérelmével, hogy részére a vele perben álló özv. B. Elekné vagyoni viszonyairól hatósági bizonylat állittassék ki. elutasittatott. Ezen határozat ellen panaszló részéről emelt szóbeli panasznak helyt adni nem lehetett, mert a panasz tárgyát képező határozat azon indoka, mely szerint egy harmadik személy magánviszonyait feltüntető oly hatósági bizonyítvány kiállítására, mely az illető személynek hátrányára szolgálhat, magánfél kérelmére a közigazgatási hatóságok hivatva nincsenek, törvényes alappal bír; miért is panaszló félnek ily irányban előterjesztett kérelme jogszerüleg tagadtatott meg. A városi közérdekű ügyekben hozott törvényhatósági határozatok elleni felebbezés határideje. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 6887. sz. határozata: Jelentésére értesítem, hogy az 1901. évi XX. t.-cz. 6. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a felebbvitel előterjesztésének határideje egységesen 15 napban állapíttatott meg, mivel a törvény e tekintetben kivételt nem tesz, a "vármegye törvényhatósági közgyűlésének városi közügyekben hozott határozataira is vonatkozik. Az idézett szakaszban emiitett «kihirdetés» alatt, a melyre következő naptól számíttatik a 15 napi felébbviteli határidő, a vármegyei közérdekű határozatokra nézve a Vármegyei Hivatalos Lapban való közzétételt, nem pedig a városi képviselőtestület közgyűlésén való kihirdetést kell érteni.' Ezen értelmezés helyességét megerősíti az idézett t.-cz. 33. §-a is melynek értelmében a vármegyei közérdekű s a Vármegyei Hivatalos