Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 115 Törvényhatósági tiszti ügyészt ezen minőségében a közigazgatási biróság előtt a hatósági panaszjog nem illeti meg. A m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 510. sz. határozata: A m. kir. közigazgatási biróság a panaszt érdemi tárgyalás nélkül hivatalból visszautasítja. Indokok: Panaszos mint H. vármegye törvényhatóságának tiszti főügyésze az 1886. évi XXI. t.-cz. 70. §-ában megadott azon jogánál fogva, hogy a törvényhatósági tiszti főügyész a törvényhatóság bármely határozata ellen felebbezéssel élhet, H. vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozata ellen emelt panaszt ezen biróság előtt, a melylyel az B. községben bíróvá megválasztott A. Avrám és pénztárnokká megválasztott B. Avrám választását megsemmisíti. Minthogy azonban a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-cz. 84. §-a, mely a közigazgatási perben ezen biróság előtt érvényesíthető panasz alanyait sorolja fel, ezek között a törvényhatóságok tiszti ügyészeit ezen minőségükben fel nem emliti, s a törvényhatósági bizotiság intézkedése vagy határozata ellen a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére beadható panaszra csak a főispánt jogosítja fel, s igy panaszost a fenforgó választási kérdésben tiszti főügyészi minőségéből folyólag panaszjog meg nem illeti, panaszát, mely kifejezetten az 1886. évi XXI. t.-czikk 70. §-ra volt alapítva, mint nem jogosult jogorvoslatot, érdemi tárgyalás nélkül hivatalból kellett ennek a bíróságnak visszautasítani. A törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) az egyleteket alapszabályszerü működésre utasíthatja, és a jogaiban sértett tag érdekeit az egylettel szemben megvédeni köteles. Az alapszabályok rendelkezéseivel ellentétes közgyűlési határozatok önmagukban semmisek. A m. kir belügyminister. 1900. évi 36,089. sz. határozata. A kéjelgési ügy felett való felügyeletre és intézkedésre hivatott hatóságok. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 111,700. sz. határozata: Tudomásomra jutott, hogy az 54,184/880. sz. itteni rendelettel megerősített törvényhatósági prostutionális szabályrendelet 1. és 18. §-a értelmében a bordélynyitásra szükséges tűrvény a kapitányi hivatal javaslata után a közgyűlés kebeléből prostitutió feletti ügyelet czéljából alakított bizottság által adatik meg. A 3. §. szerint a türvény a bizottság által bármikor kártérítés nélkül visszavonható. Az 5. §. értelmében a bordélyokra kötelező házirend kidolgozása, valamint a bordély tulajdonosnők által alkotott házi szabályok jóváhagyása a bizottság hatáskörébe tartozik. A 18. §. 11. pontja értelmében a bordélyházak és kéjnők felett a rendőrhatóság által gyakorolt felügyelet tekintetében netán szükségesnek talált kiterjedtebb intézkedés a bizottság által rendeltetik el. Ugyanezen szakasz 13. pontja szerint pedig a főkapitány a bizottság irányában felelősséggel tartozik. Végül a 19. §. értelmében a bizottságnak hivatása a prostitutionalis ügyben a kellő ellenőrködést gyakorolni, a netaláni visszaélések vagy szükséges intézkedések iránt a rendőrségnek utasítást adni, annak minden tagját felelősségre vonni, s általában felügyelni arrar hogy a szabályrendelet egész terjedelmében pontosan betartassék. Minthogy a szabályrendelet fentebb felsorolt intézkedései fennálló törvényekbe ütköznek, mert a