Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 665 — Özvegyi haszonélvezetről történt lemondás fejében a gyermekek által fizetendő életjáradék 5°/0-os járadékadó alá esik. A ra. kir. közig, bíróság 1898. évi 1503. sz. határozata. Tökekamatadó tárgyát képezi az adós által a hitelező helyett fizetni elvállalt kamatadó összege is. A ra. kir. közig, bíróság 1897. évi 1189. sz. határozata. Járadékadó akkor is fizetendő, ha a járadék adóköteles ház bérjövedelméből fizettetik. A m. kir. közig, bíróság 1897. évi 12,427. sz. határozata. A pesti magyar kereskedelmi bank által kibocsátott községi kötvényekből szár­mazó kamatjövedelem adóköteles. A m. kir. közig, bíróság 1897. évi 15.201. sz. határozata. Ausztriában lakó magyar honpolgárnak, Magyarországon elhelyezett tőkéje után élvezett kamatjövedelme Magyarországon tökekamatadóval meg nem róvható. A volt m. kir. p. ü. közig, bíróság 1893. évi 5245. sz. határozata. Ingatlanoknak özvegyi vagy más jogczimen való haszonélvezetéből eredő jöve­delem tőkekamat- és járadékadó tárgyát nem képezi. A volt m. kir. p. ü. közig, bíróság 1896. évi 514. sz. határozata. A katonatiszti házassági óvadék után járó jövedelem tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi, kivéve : I. Ha a katonatiszti házassági óvadék adómentes értékpapirokból áll. II. Ha a házassági óvadék a nő vagyonán van jelzálogilag biztositva. III. Ha a házassági óvadék a férj vagyonán van jelzálogilag biztositva, de ebben az esetben az adómentesség feltétlenül csak a házasság tartamára terjed ki, ellenben a nő özvegységének időtartamára csak akkor, ha a jelzálogul szolgáló vagyon tulajdon joga vagy haszonélvezete az özvegyre száll. IV. Ha a házassági óvadék a házastársak közös vagyonán van jelzálogilag bizto­sitva, szintén a II., illetve III. pontban megállapított elvek nyernek megfelelő alkal­mazást. • A m. kir. közig, bíróság II. sz. döntvénye. Ha a katonatiszti biztosíték, illetőleg annak kamatai a menyasszony ingatlanaira van bekebelezve, tőkekamat-adó kivetésének helye nincs. A m. kir. közig, bíróság 1897. évi 6167. sz. határozata. III. oszt. kereseti adóval megrovott pénzüzér, ha valamely adósa ellen végre­hajtási zálogjogot nyer, — az akként bekebelezett kamatok után tökekamat-adóval meg nem róvható. A volt ni. kir. p. ü. közig, bíróság 1892. évi 388. sz. határozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom