Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 649 netán aggályos vagy hiányos vallomásoknak az adózó által való pótlását, tanuk kihallgatását és egyéb adatok beszerzését hogy a tényleg húzott s ne a becslés utján önkényüleg megállapitott bérjövedelem vétessék a kivetés alapjául. Ha a házbérjövedelmek becslés utján való megállapítása a tényleg bérbeadott lakrészeknél is helyt foglalhatna, feleslegessé válnék az 1868. évi XXII. t.-cz. 19. §-ának intézkedése is. Laküresedés czimén házbéradóleirásnak az általános házbéradó alá nem tartozó községekben is van helye. A m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 94,704. sz. határozata : A házadóról szóló 1868. évi XXII. t.-cz. 26. §-ának mikénti értelmezése iránt felvetett kérdésére a következőkről értesítem a czimet: Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 12. §-a 1. c) bb) pontjának világos rendelkezései szerint, laküresedés czimén házbéradóleirásnak nemcsak általános házbéradó alá eső helyeken, hanem az általános házbéradó alá nem tartozó városokban és községekben is mindazon esetekben van helye, midőn valamely tényleg bérbeadott, s e szerint házbéradóval terhelt házban vagy lakrészben üresedés állott be. A mi most már azt a kérdést illeti, vájjon ez utóbbi helyeken a laküresedés czimén igényelt adóleirások mely évnegyedre rendelhetők elv illetőleg az 1868. évi XXII. t.-cz. 26. §-a miként értelmeztessék, e tekintetben az 1893. évi XLIV. t.-cz. 12. §-ának 1. b) pontja, a melyre a laküresedés körül követendő eljárás tekintetében a már fentebb idézett §. 1. c) bb) pontjában is hivatkozás történik, határozott intézkedéseket foglal magában, a mennyiben ez a szakasz kimondja, hogy laküresedés czimén a használatban maradás idejére eső adó irandó le, vagyis az az összeg, mely az üresedés tartamára esik. Adóleirás laküresedés czimén, ha a bejelentés késedelmesen történt, csak a bejelentés napjától igényelhető. A m. kir. közig, bíróság 1897. évi 18,897. sz. határozata. Lebontott ház utáni adó a lebontás napjától kezdve törlendő, habár a bejelentés később történt is. A m. kir. közig, biróság 1897. évi 8032. sz. határozata.' A házosztályadó megállapításánál egy telken emelt két épület egy lakóháznak veendő. A m. kir. közig, biróság 1897. évi 15,759. sz. határozata. A czigányházak után járó adók kivetését nem lehet elejteni abból az okból, hogy az adók behajthatása nehéz, sőt kétséges. A m. kir. pénzügyminiszter 1894 évi 90,162. sz. határozata. Hatóságilag kiürített bérház után, az üresedés tartamára házosztályadó sem követelhető. A volt m. kir. p. ü. közig, biróság 1896. évi 331. sz. határozata.