Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 633 gási eljárást tárgyi tényátladék hiányából megszüntette, s panaszosokat a polgári per útjára utasította, nevezettek közbevetett felebbezése következtében felülvizsgáltatván, azt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg ezennel megváltoztatom, s a város közönségét a terhére rótt kihágás és pénzbüntetés terhe alól felmentem, ellenben az illetéktelenül beszedett, s az elsőfokú Ítéletben megállapított vámdijösszegek visszatérítésére kötelezem. Felmentendő volt a város közönsége a kihágás és pénzbüntetés alól azért, mivel egyrészt jogi személy kihágás alanyául nem szolgálhat, s mert a jelen esetben jóhiszemüleg járt el, s végül és főképen azért, mivel az eljárás nem kihágás miatt, hanem a panaszosok vámmentességének megállapítása, és az általuk befizetett vámdijak visszatérítése iránt lett folyamatba téve. A beszedett várndijak visszatérítésére ellenben kötelezendő volt a város közönsége, mivel a vámfizetési kötelezettség, valamint a vámmentességi igény jogszerű fennállásának megállapítása és az ezekből eredő vitás kérdések eldöntése, — ha az alap nem szerződés vagy egyezség, azaz nem magánjogi jellegű, — az 1890. évi I. t. czikk 103. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe s nem bírói útra tartozik. A komphoz vezető le- és feljáróknak rossz karban tartása az 1890. évi I. t.-cz. 118. §-ába ütköző kihágást képez. Az 1879. évi XL. t.-cz. 113. §-ában körülirt kihágás az esetben forog fenn, ha maga a komp tartatik életveszélyes állapotban. A. m. kir. belügyminiszter 1896. évi" 4044. sz. határozata. A révközlekedés önhatalmú beszüntetése az 1890. évi I. t.-cz. szerint minősülő kihágást nem képez. Az ebből eredhető igények elbirálása nem a közigazgatási, hanem a rendes birói útra tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 5 £98. sz. határozata: A B. község panaszára B. S. révjog bérlője ellen, a komp és egész felszerelésének a nagy dunai révből történt elvitele, és ezáltal a révközlekedés beszüntetése következtében a forgalom és közlekedés megzavarása miatt megindított kihágási ügyben hozott alispáni határozatot, melylyel az elsőfokú határozat helybenhagyásával a kihágási eljárást, tekintettel arra, hogy az 1890. évi I. t.-cz. nem tartalmaz oly rendelkezést, melynek alapján a révjognak tulajdonosa vagy bérlője a forgalom beszüntetése miatt kihágásban marasztalható és ezért büntethető volna, beszüntette, illetve kijelentette, hogy a kihágási eljárás meg nem indítható, — B. község felebbezése következtében felülvizsgálván, indokaiból s nevezetesen azon indokból hagyom helyben, mert büntetés csak az esetben alkalmazható, ha valamely cselekmény vagy mulasztás annak elkövetése előtt törvényszerűen büntető szankczió alá helyeztetett, ez pedig a jelen esetre vonatkozólag meg nem állapitható. A felek jelen elhatározásomról értesitendők, és B. község figyelmeztetendő, hogy a mennyiben révbérlő a felebbezésben hivatkozott bérleti szerződésben kikötött feltételnek meg nem felelt volna, vagy ezen feltétel teljesítését megtagadta volna, e részben egyedül rendes birói ütőn érvényesítheti jogigényét.