Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 610 A községi jegyző az útadó átírására, — törvényes határozat nélkül, — nem illetékes. Ingatlan átruházása esetében csakis azon utadótartozások irhatok át az uj tulajdonosra, melyek az átruházás napjáig esedékessé váltak, s telekkönyvileg biztositva lettek. A telekkönyvi biztositás elmulasztásából, nemkülönben az adózókra a helytelen kivetésből eredő károkért a mulasztó_ közegek felelősek, ' a mi iránt elsőfokban határozni a vármegye illetékes. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 6,830. sz. határozata: B. M. utadó-ügyében a közigazgatási bizottságot a következőkről értesítem : Nevezett azt kérelmezte, hogy az atyja ellen 7 frt 50 ki', adó és útadó behajtása iránt folyamatba tett végrehajtás beszüntettessék, illetőleg, hogy az általa megvett ingatlant hátralék gyanánt terhelő 4 frt 50 krban megállapított útadó törlésbe hozassék. E kérelmet a járás főszolgabirája elsőfokban hozott határozatával elutasította, s nevezettet 4 frt 92 kr. vizsgálati költségben marasztalta el. E határozatot a vármegye alispánja másodfokban hozott határozatával a közbevetett felebbezés elutasítása mellett indokaiból helybenhagyta. Az idézett alsófoku határozatokat, az útadó törlésre és a költségek megállapítására vonatkozó részeikben a beadott felülvizsgálati kérvény következtében főfelügyeleti jogom alapján felülvizsgálván, azokat ezenrészeikben ezennel megsemmisítem, s az útadó kivetésének, az alábbiak szem előtt tartása mellett leendő helyesbítése iránti határozathozatal végett, az iratoknak a bizottság felszólamlási küldöttségéhez leendő áttételét rendelem el. T.-P. községnek az iratok között levő jelentése szerint ugyanis V. L. ingatlana 1892. évi márczius 21-én lett a felülvizsgálatot kérő atyjára B. D.-re átvezetve, illetőleg ez utóbbi az ingatlant akkor vette birtokába, mig V. L. 1893. év végével fennállott utadótartozása (4 frt 50 kr.) csak 1894. év folyamán, és pedig a volt községi jegyző által önhatalmúlag lett B. T.-re átírva, azon okból, mivel ezen összeg V. L.-tól vagyontalansága miatt behajtható nem volt. Ezen, a hivatkozott jelentésben jelezve levő eljárás azonban törvénytelen, mivel egyrészt az igatlant csakis azon utadótartozások terhelhetik, illetőleg csak azok irhatok át az azt megvevő uj tulajdonosra, melyek az adás-vétel megtörténtéig esedékessé váltak, s a 21,802/90. sz. a. kiadott utasítás 29. §-a szerint telekkönyvileg bekebeleztettek, másrészt pedig azért, mert a községi jegyző teljesen törvénytelenül járt el akkor, midőn a hátralékot az uj tulajdonosra törvényszerű határozat hiányában önhatalmúlag átírta, miután erre joga nincsen. De helytelen a jelen ügyben követett eljárás még azon okból is, mivel az 1890. évi 1. t.-czikk végrehajtása iránt 21,802/90. sz. a. kiadott C) utasítás 29. §-a értelmében a szóban forgó útadó hátralékok telekkönyvi bekebelezés utján biztositandók lettek volna, a minek megtörténtére azonban az iratokból következtetni egyáltalában nem lehet. Az ebből eredő kárért tehát az utasítás 30.' §-a értelmében a mulasztó közegek felelősek. Ezen okból felhívom a bizottságot, miszerint a vármegye alispánját utasítsa, hogy a hivatkozott utasítás 36. §-a alapján a mulasztó • közegeket felelősségre vonja, illetőleg, hogy a jelenleg felmerült eljárási költség tekintetében ugyancsak a szóban levő utasítás 25. §-a értelmében határozatot hozzon. Az útadó kivetési kulcsnak 10%-on felüli emelése csupán közúti czélokra vehető igénybe. Az ebből befolyó jövedelem helyi érdekű vasutak segélyezésére nem forditható.. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 71.865. sz. határozata.