Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 600 Gümökórban szenvedett hízósertések szalonnáját és zsírját csak technikai czélokra szabad felhasználni. A földmivelésügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg 1896. évi 54.061 sz. határozata. A gümökórban szenvedett hízósertések szalonnájának és zsiradékának közfogyasztásra bocsájtása tárgyában, a belügyminiszter úrral egyetértőleg értesítem a vármegye közönségét, hogy azon esetekben, a hol hizott sertésekben általános gümökór állapittatik meg, az ilyen sertések szalonnáját és zsírját csak technikai czélokra szabad felhasználni. A büntető törvény 446. §-ában általánosságban emiitett marhavész alatt a házi állatoknak mindennemű ragályos betegsége értendő, a melynek terjedése ellen a hatóság intézkedést tett. A budapesti kir. Ítélőtábla 1894. évi 12.270. sz. határozata. Szarvasmarháknál az idült tüdőgümökór nem oly betegség, melyért, ha az eladott állaton az átvételtől számitott 30 napon belül jelentkezik, az eladó a hazai jogszokás értelmében a vevőnek külön kikötés nélkül is szavatossággal tartozik. A kji\ Cnria 1895. évi 1553. sz. határozata. Az úgynevezett «rejtett» takonykór nem levén azonosítható az 1888. évi VII. t.-cz. 105. és 106. §-aiban megjelölt takonykórral, a csakis a malleinozás eredményeiből következtethető, s külsőleg fel sem ismerhető «rejtett» takonykór, az abban sinylő állatokra nézve a kártalanítás szempontjából egyedül a gyanusság ismérveit állapítja meg, illetőleg a hatóságilag kiirtott állatok félbecsértékének kártalanítására igényt ad. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 1636. sz. határozata. Közvágóhíd építéséhez nem kell ipari telepengedély, csupán építési engedély. A magánvágóhidak azonban csupán mindkét engedély kinyerése után építhetők. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1894. évi 46.302 sz. általános rendelete. A ki a m. kir. földmivelésügyi és belügyi miniszterek engedelme nélkül: a) állati betegségek ellen óvó vagy gyógyítási czélokra szolgáló s alkalmazásra meg nem engedett uj (titkos összetételű vagy elkészített összetett) gyógyszert, más tulajdonát képező állatra üzletszerűen alkalmaz vagy alkalmaztat, ad vagy elad, raktáron tart vagy hirdetés utján használatra ajánl : b) szakszerű képesítés nélkül állati betegségek ellen alkalmazásra meg nem engedett gyógymódot, más tulajdonát képező állatra üzletszerűen alkalmaz vagy alkalmaztat: kihágást követ el s 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve behajthatlanság esetén 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 52.881 sz. általános rendelete.