Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 590 közigazgatási eljárás meg nem tartatott, a kereset a bíróság előtt meg nem indítható. A szegedi kir. Ítélőtábla és fenti szám alatt a kir. Curia az első bíróság határozatát megváltoztatta, s kimondta a biróság illetékességét. A Curia határozatának indokaiból kiemeljük a következőket: Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 152. §-a értelmében a védmunka által okozott károk értékéről a közigazgatási tisztviselő az áradás elmultával azonnal kimutatást állit össze, s ennek alapján megkísérli az illető felek s a társulat közt a kiegyenlítést, mi ha nem sikerülne, a kimutatást 8 nap alatt az alispánnak vagy polgármesternek a további eljárás végett megküldi, ki azután megállapítja a társulat által megtérítendő költség összegét. A törvény ez intézkedéséből bizonyos, hogy a védmunka által okozott kár összegének az alispán vagy polgármester által megállapítása az esetben történhetik, ha előbb a közigazgatási tisztviselő által a kár értékéről a kimutatás összeállittatott, s ennek alapján a kiegyenlítés nem sikerült. Alperes nem állítja, hogy az említett kárkimutatás összeállittatott, s a kiegyenlítés megkiséreltetett s ezután az iratok a polgármesterhez áttétettek volna, következőleg a polgármester a kár összegét meg sem állapithatja, és minthogy az emiitett közigazgatási eljárás megindítását alperes tartozott volna kieszközölni, az e tekintetben elkövetett mulasztás felperes követelésének a törvény rendes utján érvényesítésére akadályt nem képezhet. Vizbérszedési jog törvényes vagy törvénytelen voltának elbírálására a közigazgatási hatóság nem illetékes. A magánjogi viszonyokból eredő sérelmek a törvény rendes utján orvosolhatók. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1898. évi 10,602. sz. határozata,