Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 582 A rendelkezésre álló adatok szerint 1883., illetőleg 1885. évben M. és K. községek között egyesség létesült, a T és K. határában keletkezett, az országutat, sőt M. község beltelkeit is veszélyeztető belvizek rendezési költségeinek viselése iránt. Nem tűnik ki azonban, vájjon ezen megállapodás alapján a viz levezetésére szolgáló munkálatok tényleg végrehajtattak-e vagy sem ? Ehhez képest a fenforgó kérdésben csakis vagylagosan nyilatkozhatom. a szerint t. i., a mint törvényhatóságilag jóváhagyott;egyesség végrehajtásáról, vagy pedig ezen egyesség alapján létesitett munkálatok fentartásáról van szó. Mert ha a vitás kérdést az alap-egyesség végrehajtási költségeinek viselése képezi, részemről abban a felfogásban vagyok, hogy ezen község, mint erkölcsi testület által részben beltelkeinek védelme érdekében elvállalt, s jogerős egyesség végrehajtási költségeit a község, mint erkölcsi testület teljes egészében viselni tartozik, fenmaradván természetesen a községnek, mint erkölcsi testületnek azon joga és kötelessége, hogy az egyesség keretén kivül a költségek viselésére hivatott haszon szerinti érdekeltséget is bevonja. Ha ellenben az egyesség alapján végzett munkálatok fentartási költségeiről van szó, ezen fentartási költségek hordozásának az egyesség által rendezetlenül hagyott kérdése csakis a tényleg érvényes törvényes határozmányok vételével oldható meg. Vagyis az első esetben elfogadhatónak tartom azt a felfogást, mely szerint az egyesség végrehajtása a községet, mint erkölcsi testületet teljes egészében terheli, s csakis visszkereseti igényei tarthatók fenn a munkálat által haszonban részesülő érdekeltséggel szemben; a másik esetben ellenben az 1885. évi XXIII. t.cz. 40. §-a az, mely ezen kötelezettség megállapításánál a hatósági intézkedés törvényes mértékéül kell, hogy szolgáljon, valamint ugyanazon törvényszakasz nyújtja a megfelelő jogalapot ahhoz is, hogy az egyesség szerint végrehajtott munkálathoz a haszon szerinti érdekeltség is hozzájárulásra szorittassék. Méltóztassék azért a fentebbi kérdésre nézve tájékoztatást szerezni, s előbbi esetben birtokon kivül, utóbbi esetben pedig birtokon belül a községet, mint erkölcsi testületet oda utasítani, hogy a vizimunkálat költségeinek megállapítása s kivetése végett az 1885. évi XXIII. t.-czikk alapján a törvényes eljárást az alispánnál tegye folyamatba, hogy igy az előlegezett kiviteli, illetve szükséges fentartási költségek azon haszonban részesülő érdekcsoportokra legyenek átháríthatok, a melyek annak viselésére érdekeltség, vagy törvényes kötelezettség alapján szoríthatók. Állami utak a legnagyobb árvízhez mért megerősítés és védekezésre való tekin" tétből nem vonhatók be az ártéri teherviselésbe, hanem ezen utak legfeljebb azon helyreállítási költségek czimén terhelhetők meg, a melyektől árvizek által okozható megrongálások elmaradása folytán megmenekülnek. A m, kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 2221. sz. határozata.