Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

2. A magyar állampolgárság elvesztése. A magyar állampolgárságnak távollét által elvesztését tartalmazó kijelentés, tekintet nélkül arra, hogy az az érdekelttel közöltetett-e, az elbocsátási jegyzékbe azonnal bevezetendő. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 83,303. sz. határozata: Z. V. honossága tárgyában megjegyezni kívánom, hogy a távolléti kijelentés hatálya teljesen független az érdekelt tudomásától, és a kijelentést tartalmazó hivatalos irat s mellékleteinek kézbesítésétől; az tehát az elbocsátási jegyzékbe azonnal bevezetendő. Az elbocsátási okirat kiállítása után született kiskorú gyermekre az elbocsátási okirat hatálya ki nem terjeszthető. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 92,536. számú határozata: H. M. bécsi lakos az iránti folyamodványa tárgyában, — melyben a részére mult évi deczember 27-én 106,628. sz. a. kiállított elbocsátási okirat hatályának nejére és A. nevii kiskorú fiára való kiterjesztését kérte. tett jelentéssel felterjesztett iratokat kézbesítés és a fél értesítése végett azzal a megjegyzéssel küldöm vissza, hogy az elbocsátási okirat hatályát a folyamodó nejére kiterjesztendőnek találtam, mivel az iratok tanúsága szerint a házasság már az elbocsátási okirat kiállítása előtt köttetett meg s így a nő már eredetileg és csupán azért nem vétetett fel az elbocsátási okiratba, mivel folyamodó az erre vonatkozó adatokat annak idején be nem mutatta. Nem tehetem azonban ugyanezt a folyamodó A. nevü kiskorú fiára nézve is, mert a gyermek az elbocsátási okirat kézbesítése után született és mert az elbocsátási okirat hatályának a kiskorú gyermekre való kiterjesztése nem is szükséges, a mennyiben az apának magyar állampolgársága a gyermek születése idején már kifejezetten megszűnvén, a gyermek leszármazás által magyar állampolgárságot nem szerezhetett és igy a gyermek elbocsátásának, illetőleg a folyamodó által kért ily értelmű záradéknak értelme sem volna. Magyar honos törvénytelen gyermekek honosságukat csak az esetben vesztik el, ha a törvényesités által atyjuk állampolgárságát elnyerik. A m. kir belügyminiszter 1896. évi 26,955. sz. határozata: B. A. állampolgársága és községi illetősége tárgyában értesítem a város tanácsát, hogy a jelen eset a magyar állampolgárság netáni elvesztésének szempontjából lévén elbírálandó, reá az 1879. évi L. t.-cz. 33. §-a, mely az állampolgárságnak törvényesités által történő elvesztéséről szól, alkalmazandó. Minthogy pedig az idézett törvényszakasz szerint a magyar honos törvénytelen gyermekek honosságukat csak az esetben vesztik el, ha a törvényesités által atyjuk állampolgárságát elnyerik, és miután a csász. kir. belügyminiszter úr átirata szerint e feltétel nem állott be: B. A. anyja utáni eredeti magyar állampolgárságát és p—i illetőségét megtartotta.