Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 79 — felvilágosítást annál is inkább záros határidő alatt adja meg, mivel ellenkező esetben ellene az 1883. évi XLIV. t.-cz. 101. §-ban előirt eljárás lesz alkalmazandó. Tisztviselőknek engedélyezett drágasági pótlékok, IV. oszt. kereseti adó tárgyát nem képezik. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 30,662. sz. határozata: Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy kivételképen engedélyezett drágasági pótlékok, amelyek közé a város által tisztviselőinek évenkint engedélyezett drágasági pótlék is sorzandó, az 1875. évi XXIX. t.-cz. 5. §-ának IV pontja értelmében azon illetmények közé sorozandók, a melyek a kereset-' adó IV. osztálya alá nem tartoznak. Az állami utkaparók fizetésük után IV. oszt. kereseti adót s községi pótadót is kötelesek fizetni. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 1595. sz. határozata: Egyöntetű eljárás végett kijelentem, hogy az állami utkaparók, tekintettel arra, hogy mig egyrészt csak havi bért húznak, másrészt pedig az 1890. évi I. t.-cz. 147. és 148. §-ai értelmében hivatalos esküt tenni kötelesek, a segédszolgák közé sorozandók, s mint ilyenek, havi béreik után a kereseti adó IV. osztálya szerint adóztatandók meg, s egyszersmind ezen minőségükből kifolyólag, községi pótadót is kötelesek fizetni, minthogy a községi pótadó fizetése alul csakis az állami és törvényhatósági tisztviselők vannak felmentve. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák fizetéseinek csakis azon része adómentes, mely szolgálati dij alá vonatik. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 1336. sz. határozata. Az országgyűlési képviselőnek tiszteletdija nem esik IV. oszt. kereseti adó alá. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 66,200. sz. határozata: Értesitem a fő- és székvárosi kir. adófelügyelőt, hogy az országgyűlési képviselőknek az 1893. évi VI. t.-czikkel megállapított tiszteletdija nem vonható IV. oszt. kereseti adó alá, mert ez a tiszteletdíj az országgyűlési képviselőknek az idézett törvény értelmében, napidijátalány fejében jár, helyettesíti tehát az az elptt a képviselők által húzott, a törvény értelmében adómentes napidijakat, és igy adó alá annál kevésbé esik, mert a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. t.-cz. 2. §-ának IV. pontjában, mely a IV. oszt. keresetiadó alá tartozó adóalanyokat taxatíve felsorolja, az országgyűlési képviselők fel nem említtetnek. A csendőrségi egyének részére folyósitott végkielégitések IV. oszt. kereseti adó tárgyát képezik. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 7488. sz. határozata: A belügyi m. kir. miniszter ur értesítése szerint tapasztaltatott, hogy egyes adóhivatalok a csendőrségi egyének részére folyósitott végkielégítési összegekből a kereseti adót nem vonják le. Meghagyom ennélfogva, hogy a