Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 70 — Postamesterek szállítási átalányából eredő tiszta jövedelme III. oszt. ker. adó tárgyát képezi. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1889. évi 7449. sz. határozata. Faipar és parketgyár hídépítési vállalata után külön rovandó meg ül, osztálya kereseti adóval. A ra. kir. pénzügyi közig, bíróság 1889. évi 7567. sz. határozata. Ha az erdőtulajdonos a saját erdejéből eredő fát iparczikké feldolgoztatva értékesiti, ebből eredő tiszta jövedelme III. oszt. ker. adó alá esik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1889. évi 7907. sz. határozata. Bejegyzett fakereskedők, az ország több vidékén gyakorolt cserhántás után, üzletük székhelyén vonandók adóztatás alá. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 221. sz. határozata. Ügyvédeknek gyámi dijakból eredő jövedelme, külön rovandó meg ül. osztályú kereseti adóval. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 2203. sz. határozata. A haszonhajtó vállalat után járó adó, mindig annak létrejöttétől kezdve fizetendő. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 7332. sz. határozata. Mészárosok minimális kereseti nyereményének megállapításánál, az úgynevezett szúró marha a szarvasmarhával egy tekintet alá esik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 7750. sz. határozata. Ha a korcsmáros az italmérési-adóbeszedési jogot is bérli, mindkét haszonhajtó foglalkozás után külön-külön rovandó meg III. oszt. ker. adóval. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 8093. sz. határozata. Ha házastársak külön-külön űznek különböző haszonhajtó foglalkozást, a kereseti adó is mindegyikre külön-külön rovandó ki. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 9406. sz. határozata. Az italmérési adóbeszedési jog bérletéből eredő tiszta jövedelem III. oszt. ker. adó alá esik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 10,398. sz. határozata. Mezőgazdasági czélra tenyésztett juhokból eredő jövedelem után a mezőgazda keresetadóval meg nem róható. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 11,754. sz. határozata.