Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 62 — A III. oszt. keres3ti adóval megrótt, és a három évi adókivetési időszak alatt csődbe jutott üzlettulajdonos adóleirási igénye ahhoz a feltételhez, hogy az üzlet meg­szűnése a m. kir. pénzügyminiszter által 1884. évi november hó 28-án 73,911. sz. alatt kiadott körrendeletnek 2. pont h) betűje értelmében, a közadós által az üzlet megszű­nését követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél bejelentessék, kötve nincs, s a kir. adófelügyelő ily esetben hivatalból köteles eljárni. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 25. sz. döntvénye. Községeknek vagy városoknak a tulajdonukat képező közvágóhidak használatá­ból befolyó jövedelme III. oszt. kereseti adó tárgyát nem képezi. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 42. sz. döntvénye. Ha valaki régi üzletet vesz át s azt folytatja, a III. oszt. kereseti adó kiveté­sénél az üzlettulajdonos személyében történt változás, az 1875. évi XXIX. t.-cz. 23. §-a értelmében való minimális tételek felének alkalmazására jogot nem ád; az üzlettulaj­donos személyében történt változás azonban figyelen-.be vehető. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2167. sz. határozata. A ül. oszt. kereseti adó alá tartozó üzleteknél és vállalatoknál, épületek, gépek és gyári eszközök elhasználás! által okozott értékcsökkenések fejében az üzlet nyere­ményből mi sem vonható le. A III. oszt. kereseti adó alá tartozó üzletek és vállalatok­nál tehát gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakított tartalékalapra elhelyezett összegek, keresetadó tárgyát képezik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2194. sz. harározata. A vasúti társulatok által kereskedőknek az áruczikkek szállítására nézve enge­délyezett refactia, vagyis az az árkülönbség, mely a kereskedők részére engedélyezett mérsékelt szállítási ár és a rendes árjegyzék szerinti szállítási ár között létezik, oly tiszta üzletnyereményt, mely III. osztályú kereseti adóalapul felvehető volna, nem képez. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2621. sz. határozata. Ha a pénzüzérkedés, illetve pénznek váltók avagy kamatokra üzletszerüleg telek­könyvi biztosítás nélkül történt kölcsönadísi, a kölcsönvevők s más a viszonyokat ismerő megbízható egyének jegyzőkönyvi bemondásával van igazolva, s ezeket a pénz­kölcsönző ellenbizonyittkokkal meg nem czáfolja, a pénzkölcsönző pénzüzérkedés czi­mén III. oszt. kereseti adóval megrovandó. A ra. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2621. sz. határozata. A molnár mesterséget üző, akár van segédje akár nincs, s az általa használt malmot akár a jövedelem hányadrészének természetbeni kiszolgáltatása, akár pénzbeli bérösszeg fizetése mellett birja, vagy ha a malom tulajdonát képezi is, minden esetben III. oszt. kereseti adóval rovandó meg. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2291. sz. határozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom