Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 55 — összeg nem fizettetvén, az eljáró becsüsöknek jogában áll megvizsgálni azt, vájjon az illető helyiségek bérértéke, viszonyitva a helyi és szomszédos körülményekhez, nem nagyobb-e annál, mint a mennyire azt a háztulajdonos felbecsülte. Ha pedig a pénzügyi hatóságnak gyanúja támad, hogy a bevallás folyamán az államkincstár megrövidítése szándékoltatott, ebben az esetben a czim részéről az 1883. évi XLIV. t.-cz. 15. §-ának utolsó bekezdése és 100. §-a, illetőleg az 1868. éviXXII. t.-cz. 22. §-a értelmében leendő eljárásnak van helye. Állandó katonai beszállásolásra bérelt laktanyák nem vonhatók adó alá A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 80,450. sz. határozata: A törvényszerű béreknek megfelelő, vagy azoknál csekélyebb évi átalány mellett állandó katonai beszállásolásra bérelt laktanyák, nem vonhatók a házadó és általános jövedelmi pótadó alá. A szobák, habár tűzhely állíttatott fel bennük, adóköteles lakrészt képeznek; a konyhák azonban, habár azokban hálnak, adó alá nem vonhatók. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 15,684. sz. határozata: A házak osztályozásánál mindenkor az a czél tartandó szem előtt, a mely czélra a helyiségek emeltettek, s nem az az ideiglenes czél, melyre a helyiségek esetről-esetre használtatnak, s igy teljesen megfelel a törvény kívánalmainak az 1891. évi július hó 4-én 56,888. sz. a. kelt rendeletnek az a határozmánya, hogy a szobák, habár tűzhely is állíttatott fel bennük, az osztályozásnál lakrészeknek veendők (53. §), ellenben a konyhák, ha azokban hálnak is, adó alá nem vonandók. Az 1888. évi VII. t.-cz. alapján épült, s valamely város tulajdonát képező közvágóhid, mig bérbeadva nincs, házadó alól mentes. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 14,679. sz. határozata: Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy a fő- és székváros tulajdonát képező közvágóhidi épületek, mint középületek, az 1868. évi XXII. t.-cz. 2. §-ában körülirt állandó házadómentességben részesitendők mindaddig, mig ezek az épületek a kérdéses czélra kibérelve vagy más czélokra bérbeadva nincsenek. Intézkedjék egyúttal, hogy az 55. tétel alatt feltüntetett korcsmaépület, mint nem a vágatási czélokra szolgáló és tényleg bérbeadott helyiség, a fizetett évi házbér alapján házbéradóval megrovassék. A gyógyfürdőhelyeken bútorzattal együtt berendezett házak bérjövedelmének, a bútorzat hasznosítására eső része külön adó alá nem vonható. A m. kir. pénzügyminiszter folyó évi 121. szám. a. kelt határozata: Kérdés tétetvén az iránt: vájjon a gyógyfürdő-helyeken bútorzattal együtt bérbeadott házak nyers házbérjövedelméből a bútorzat hasznosítására eső rész adó alá vonható-e, vagy sem ? miheztartás végett kijelentem, hogy az ezen épületek nyers bérjövedelmének a bútorzat hasznosítására eső része után adó nem rovandó ki. Az egyenesadó-törvények és szabályok hivatalos összeállításának I. kötet 19-ik lapján levő 27. §-ának tartalma szerint ugyanis, bútorzattal együtt bérbeadott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául ugy vétetnek fél, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az