Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

eljárás törvényes voltának kimutatása, s különösen annak kiemelése mellett, hogy a temetőcsőszök lakásai sem a gazdasági cselédlakok fogalma alá, sem pedig a halottas házak fogalma alá nem vonhatók, jelentse ki a bizottság előtt, hogy az érdekelt teleknek jogukban állott a temetőcsőszházak után kivetett házosztályadónak helyessége ellen a törvényszabta felebbezéssel élni. Azon kérdés eldöntésénél, hogy valamely község általános házbéradó alá vonassék-e, a vasúti telepen levő épületek is számításba veendők. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 10,294. sz. határozata: Értesitem a pénzügyigazgatóságot, hogy, miután a felterjesztett 1890/2. évi házadókivetési lajstrom szerint, R. községben a tényleg bérbe adott lakrészeknek száma a ki nem bérelt lakrészeknek számát meghaladja, K. községben a ki nem bérelt lakrészeket is az 1868. évi XXII. t.-cz. 4. §-a értelmében, a tényleg kibéreltekkel összehasonlítás utján megbecsült tiszta bérjövedelem alapján vonassa házbéradó alá; R. község elöljáróságát pedig az e tárgyban benyújtott kérvényére értesitse, hogy R. község az általános házbéradó alá tartozó községek közé sorolandó volt, mert a községben létező vasutitelep és a község egyéb területein álló épületek, a házadó alapjának megállapítása czéljából együttesen Írandók össze, a mennyiben egy és ugyanazon község határában léteznek; ellenben a kérvén}^ben emiitett Sz. fürdőhely külön adóközséget képezvén, annak épületei külön összeírás alá esnek. Gazdasági cselédlakok házadómentessége hivatalból állapítandó meg. Azonban nincs helye házadómentességnek oly tanyai épületekre, melyeket a tulajdonos vagy a bérlő lakásul használ, vagy ha ily épületek gazdasági munkásoknak bérfizetés vagy szolgálmányok teljesítése ellenében átengedtetnek. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 46,054. sz. határozata: A pénzügyigazgatóságnak a Jász-A. község határában levő tanyai épületek házadómentessége tárgyában felvetett kérdésekre következőleg válaszolok : 1. az 1870. évi LI. t.-cz. §. §-ában a gazdasági cselédlakoknak biztosított adómentesség még az esetben is, ha a cselédlaknak adómentesítése az illető tulajdonos által nem is kéretett, hivatalból adandó meg, ha az illető épület az adótárgyak összeírása alkalmával gazdasági cselédlak gyanánt összeiratott, és ha a gazdasági cselédek által lakásul tényleg használtatik ; ellenben 2. adómentességnek nincs helye, midőn valamely tanyai épületet egészben vagy részben egész éven át, vagy annak bizonyos szakában a tulajdonos vagy a bérlő használja; 3. adómentességnek szintén nincs helye, ha tanyai épületek, gazdasági cselédlakok, gazdasági munkásoknak bérfizetés, vagy szolgálmányok teljesítése mellett átengedtetnek. Ily épületek az 1868. évi XXII. t.-cz. 3. §-a értelmében házbéradó alá esnek. A községi közlegelőn épített czigánykunyhók nem esnek házadó alá. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 115,543. sz. határozata: A pénzügyigazgatóság jelentésében emiitett czigánykunyhók, melyek a község közlegelőjén a község beleegyezésével minden bérfizetés nélkül építettek, s vagyoni értéket nem képviselnek, az egyenes adótörvények éb szabályok hivatalos összeállításának 1888. évben megjelent I. kötet I. részének 99. §-ában foglalt határozmánya értelmében állandó adómentességben