Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 31 sét nem teljesíthetem, mert a «Postai Tarifák» 67-ik §-ának 1. pontja b) bekezdése szerint a községek által beszedett adópénzek és állami illetékek, ha az adóhivatalba, szolgabíróhoz vagy más portómentes közeghez szállíttatnak, portómentesek ugyan, de az 1883. évi XL1V. t.-cz. 42. §-ának utolsó előtti harmadik bekezdésében foglalt azon határozmány, miszerint «a kik adójukat a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizetik, ott, hol postai közlekedés van, postai uton is beküldhetik adójukat a kir. adóhivatalhoz, az ily küldemények után járó postadijakat azonban ők tartoznak fizetni», — az adóösszegnek postán küldését a kir. adóhivatalba közvetlenül fizető adózók kényelme érdekében csak az esedékes postadíj fizetése mellett engedi meg, továbbá mert a «Postai Tarifák)) idézett 67. §-ának 8. pontja, illetve az 1865. évi október hó 2-án kelt portómentességi törvény IX. czikkelye szerint, a portómenteseknek határozottan ki nem jelölt kocsipostai küldeményekért, a tarifaszerü portót a portómentes hatóságnak is, még pedig ha küldemény nem portóköteles czimzetthez van intézve, mindjárt a feladás alkalmával meg kell fizetni; végül mert a közadók kezeléséről szóló 1883. XL1V. t.-cz. 72. §-ának második bekezdése értelmében, mindazon árveréseknél, a melyeket szolgabirák (azok segédei vagy helyettesei) foganatosítanak, a befolyt összeget a helybeli kir. adóhivatal veszi át; oly községekben pedig, melyekben a kir. adóhivatal nincs, a befolyt pénzeket azon községi közeg, mely azon községben az adók beszedéssel megbízva van, átvenni, és azokat az illető községi vagy állami pénztárnak átküldeni tartozik; miből önként következik, hogy a főszolgabiráknak, illetőleg szolgabiráknak állami pénzeket kezelni nem szabad. Az adófelszólamlási bizottsági tagok, utazási költség fejében bérkocsi- és hordárdijat is felszámithatnak. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 56,901. sz. határozata: Meghagyatik czimnek, hogy S. J. adófelszólamlási bizottsági rendes tag uti számlájának érvényesítése ellen beadott felebbezését, — tekintettel arra, hogy a bérkocsi- és hordárdij az 1883. évi XLIV. t.-cz. 31. §-ában említett utazási költségek tartozékát képezi, — vegye figyelembe és intézkedjék, hogy folyamodó utazási számlája fentiekhez képest érvényesíttessék. A működés helyén lakó adófelszólamlási bizottsági elnökök és tagok csak azokra a napokra részesíthetők napidijban, a mely napokon a bizottság tényleg tárgyalt. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 130,483. sz. határozata: Az egyenes adófelszólamlási bizottság és a pénzügyi igazgatóság közt felmerült nézeteltérés tárgyában kelt jelentésére értesíttetik a pénzügyi igazgatóság, miszerint tekintettel arra, hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. 31. illetve 23. §-ában világosan kimondatik, hogy azon igazgatósági tagoknak, kik a bizottság működésének helyén laknak, csak azon napokra jár napidíj, mely napokon a bizottsági tárgyaláson részt vesznek: oly időben, midőn a bizottság működése szünetel, a helyben lakó bizottsági elnök sem részesíthető napidijban, mivel e tekintetben az elnök és a bizottság többi tagjai közt különbséget tenni nem lehet. Továbbá a kir. pénzügyigazgatóságnak azon eljárása, hogy az egyenesadó felszólamlási bizottság által különböző helyekről bekivánt adatoknak, a czim részéről leendő megsürgetése czéljából, a tárgyalások szünetelése alatt az összes tárgyalási iratokat a bizottság helyiségéül szolgált külön teremből saját helyiségeibe szállíttatta,