Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 184 — Midőn magáufelek viszteher mellett kötött jogügylettel ingatlanokat illeték-egyenérték köteles jogi személyekre ruháznak, illetőleg jogi személyeknek eladnak, a jogügylet után járó vagyonátruházási illeték felét az eladó magáníelek tartoznak fizetni. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 1136. sz. határozata. Adásvételi, illetve ingatlan birtoknak átruházása iránt kötött két oldalú szerződések után kiszabott illetékek, ha a szerződésben egyéb kikötések nincsenek, első sorban vevő, mint birtokszerzőtől követelendők; s ennek fizetésképtelensége esetén másod sorban, ha az ingatlan már harmadik kézre ment át, nem az ingatlan tulajdonosától, mint dologi kezestől, hanem eladótól hajtandók be. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 1789. sz. határozata. Midőn valaki mint másnak megbízottja, a megbízó részére vesz ingatlant, ez a megbízott a közbenjártával létrejött jogügylet után járó készpénzben fizetendő százalékos illeték fizetésére nem kötelezhető. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 5710. sz. határozata. Ingatlanok átruházásából származó s dologi kezességnél fogva az ingatlant terhelő illetékek, ha a személyileg is fizetésre kötelezett fél elhal, annak örököseitől közigazgatási uton csak akkor követelhetők, ha az illeték tárgyát képező ingatlanok az örökösökre átszállottak, s így ezek az illetékért dologi kezességnél fogva felelősek. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1885. évi 9797. sz. határozata. (A 95. § 5-ik pontja.) Oly esetekben, a midőn az államkincstár javára telekkönyvileg dologi zálogjogok jegyeztetnek be, de a bejegyzést nem a kincstár, hanem a zálogjogot adó fél maga kéri, a bekebelezést kérő fél irányában a bejegyzési illeték fizetésére nézve egyetemleges kötelezettség nem áll fenn. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 4. sz. döntvénye. A zálogjog bekebelezése után járó, s készpénzben fizetendő 7/10-száztóli illeték első sorban mindig attól követelendő, kinek javára a dologi jog bekebelezése történt; még akkor is, ha a dologi jog bekebelezését az illetékes kir. telekkönyvi hatóságnál a jogot adó kérte. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 2844. sz. határozata. Ha a telekkönyvi bejegyzést nem a zálogjot nyerő, hanem a zálogjogotadó fél kéri, de a bejegyzési illetéket, az illetéki szabályok 95. §-ának 5. pontja értelmében mindamellett az illetékkiszabási hivatal a zálogjogot nyerő fél terhére írja elő, és a fizetési meghagyás is ennek a zálogjogot nyerő félnek volt kézbesitve: a zálogjogot adó félnek, azon a czimen, mert a bejegyzési illeték fizetését ő vállalta magára, a nem neki kézbesített fize-