Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 177 Nyugdij-hagyományok után, ha a hagyományosnak a nyugdíjra különben igénye nem lett volna, örökösödési illeték jár. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1888. évi 8945. sz. határozata. A hagyatéki illeték megszabásánál, a hitbizomány felállításával járó költség hagyatéki tehernek nem tekintetik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 5820. sz. határozata. Ha az örökhagyó — mint volt kereskedő — még életében valamelyik örököse javára, osztályrészébe való betudás mellett, bizonyos összeget elkönyvelt, ettől az összegtől, habár az az örökhagyó életében tényleg kifizetve nem is lett, örökösödési illeték nem jár. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 6651. sz. határozata. Ha a hagyatékot még az örökhagyó életében folyósított és oly nyugdijak is terhelik, melyekre a még szolgálatban álló alkalmazottak igényüket már az örökhagyó életében megszerezték, — e nyugdijak évi összegének tizenötszöröse a hagyaték cselekvő állagából levonandó. A ni. kir. pénzügyi közig, bíróság 1893. évi 751. sz. határozata. 79. §. A női hozomány nem tárgya a férj hagyatékának. Készpénzből álló női hozomány a hagyatéki illeték megszabásánál csak akkor fogadható el hagyatéki teherként, ha az elhunyt férj hagyatékában tényleg megvan, vagy beigazoltatik, hogy az által saját czéljaira elköltetett. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1888. évi 13,857. sz. határozata. 85. §. nietékszabás a tulajdonjog és haszonélvezet átruházása esetében. — 86. §. Átruházási és hagyom ányozási illeték. Özvegyi haszonélvezeti jog után illeték csak akkor jár, ha a haszonélvezet az özvegy által igénybe vétetik; nem érvényesített jogok után illetéket követelni nem lehet; ha tehát az özvegy a hagyatéknak birói beszavatolása előtt elhal, a nélkül, hogy előbb részére a haszonélvezeti jog akár eg3rezségileg, akár bíróilag megállapítva és telekkönyvileg biztosítva lett volna, az özvegyi haszonélvezet után illeték nem követelhető. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 5505. sz. határozata. Midőn az özvegynek elhalt férje hagyatékára csak az özvegyi jog adatik meg: ez után az özvegyi haszonélvezetnek megfelelő illeték állapítandó meg akkor, ha az özvegyi jog az özvegy elhalt férjének egész hagyatékára beszavatoltatik és telekkönyvileg biztosíttatik. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1885. évi 1042. sz. határozata. Ha valakire a tárgy haszonélvezete száll, s ugyanazon tárgy állagát, vagyis a tulajdont egy harmadik, és pedig oly örökös örökli, ki az örökölt in. 12