Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 150 — meg. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 10. §-ának azon rendelkezése tehát, mely szerint a felsorolt italmérési üzletek engedélyhez kötött iparoknak minősítettek, és azok gyakorlásához iparengedély volt kieszközlendő, az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. határozmányai által hatályon kivül helyezettnek tekintendő, s azok, kik a pénzügyi hatóság részéről ki mérési vagy kismértékben való elárusitásra engedély kapnak, előbbi üzletükre az iparhatóságoktól külön engedélyt kérni nem kötelesek. Bortermelők a kismértékben való elárusitást hordókban is gyakorolhatják. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 35,309. sz. határozata: Az L, A. és Sz. J. lakosok elleni italmérési jövedék-kihágási panaszok alkalmából felvetett kérdés tárgyában tett jelentésére értesitem a pénzügyigazgatóságot, hogy figyelemmel arra a körülményre, hogy az 1888. évi XXXV. t.-cz. életbelépte előtti időben is meg volt engedve, hogy szőlőtulajdonosok saját termésű boraikat regaledijmentesen hordókban is árulhassák; figyelemmel továbbá arra, hogy az 1888. évi XXXV. t.-cz. 2. §-ának IV. 2. pontja szerint kismértékbeni elárusitás alatt szeszes italoknak 100, illetve sörnél 25 literen alóli mennyiségnek az elárusitási helyiségen kiviili fogyasztásra, zárt edényekben való elárusitása értendő; s végül figyelemmel arra, hogy a végrehajtási utasitás 3. §-a második bekezdésének a zárt edények meghatározására vonatkozó magyarázat, a bortermelők által azelőtt gyakorolt eladás módozatait korlátozni nem kivánta: mindezeknél fogva a saját termésű boraikat elárusitó bortermelőkre nézve kismértékbeni, és igy a pénzügyhatósági engedélyhez kötött elárusitásnak tekintendő 100 literen aluli mennyiségű bornak, az eladási helyiségen kivüli fogyasztásra, zárt hordókban való eladása is. Az italmérési illeték-kivetö bizottság határozata ellen szóval bejelentett felebbezés még akkor sem tekinthető elkésettnek, ha az Írásbeli felebbezés 8 nap után nyajtatik be. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 78,487. sz. határozata: P. M. italmérési illetékügyi felebbezése tárgyában tett jelentésére, utasittatik a pénzügyigazgatóság, hogy P. M.-nek, a kivető-bizottság által megállapított italmérési illeték ellen benyújtott íelebbezését, a felszólamlási bizottsághoz tegye át, mert P. M. a kivető-bizottság tárgyalásán jelen lévén és ott a kihirdetett határozat ellen szóval azonnal bejelelentvén íelebbezését, késedelem nem állott elő. Korcsmákban, bormérésekbsn és egyszerű sörházakban ételek kiszolgáltatása, iparengedély nélkül is, már az italmérési engedély alapján gyakorolható. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1891. évi 79,302. sz. határozata: A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és a pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg értesitem a főváros tanácsát, hogy a pénzügyi hatóságtól italmérési engedélyt kapott korcsmákban, bormérésekben és egyszerű sörházakban, hideg és meleg ételek kiszolgáltatása az italmérési üzet folyományának tekintendő, s ehhez képest a pénzügyi hatóság által kiadott italmérési engedély alapján, külön iparigazolvány nélkül gyakorolható. Az italmérési üzletekben ugyanis, az országszerte fennálló gyakorlat alapján folytatott ételárusitás teljesen mellékes, és gyakran csak bizonyos