Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

kívánja, évi átalány megállapításának nincs helye, és özv. J. S. a söritaladó tekintetében magát az adótételek szerint eszközlendő leszámolás, illetve a mennyiben ő mint adóköteles fél kivánná, az adóévben beszerzett czikkek után, az ezekről esetről-esetre teendő bejelentés alapján való adóztatási módnak köteles alávetni. A szeszitalmérési adót, minthogy a felek erre nézve sem egyeztek ki évi átalányban, szabadságában állott volna özv. J. 8. adóköteles félnek az 1889. évi 33,450. számú végrehajtási utasitás 120. §-a értelmében az adótételek szerint, a czikkek beszerzéséről esetről-esetre teendő bejelentések alapján fizetni, a mennyiben pedig ezt az adófizetési módot igénybe nem vette, az adószedésre jogosítottnak- jogában állott vele szemben a havi leszámolás alapján való megadóztatást alkalmazásba venni. Az adószedésre jogosított áital alkalmazásba venni kivánt havi leszámolással szemben nincs helye annak, hogy J. S. szeszitalmérési adója a végrahajtási utasitás 121. §-ában meghatározott eljárás szerint évi átalányban, kivetőbizottság utján állapitassék meg. A bérlők az alaptalan feljelentések miatt pénzbírságra is büntethetők. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 58,127. sz. határozata. A x—i pénzügyigazgatóság F. D. és társai e—i ital- és italmérési adó bérlőket 10 frt rendbirságban marasztalta el, mert két izben tettek alaptalan feljelentést, s kértek alaptalanul házkutatási engedélyt. Ez ellen a bérlők felebbezvén, a m. kir. minisztérium fenti szám alatt a következő határozatot hozta : P. D. és társai ercsi lakosok birság ügyében mult évi június hó 9-én kelt 17,257. számú végzését, indokánál fogva fenntartandónak találtam. Az italadóbérlő által, a törvényesnél nagyobb összegben szedett adótétel miatt kiszabott birság, a községi szegényalapot illeti. A m. kir pénzügyminiszter 1893. évi 62,905. sz. határozata: H. J. sörital-adóügyét, melyben a kir. pénzügyigazgatóság nevezettet, az adószedési jog gyakorlása közben nagyobb összegű söritaladó beszedése által elkövetett szabálytalanságban vétkesnek mondotta ki, és a 8. L-nek visszafizetendő 1 frt 20 kron felül, még a haszonbérszerződés 18. pontja értelmében, a községi szegényalap javára fizetendő 4 frt pénzbüntetés megfizetésében elmarasztalta, az elmarasztalt fél felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, a felebbezett határozatot érdemben helybenhagyandónak találtam. Ha jövedéki eljárás soián bírságpénz be nem folyt, az eljárási kéltségek megtéritése az ital-, fogyasztási és italmérési adó bérlőjétől nem követelhető. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 46,621. sz. határozata: V. községnek eljárási költségek ellen benyújtott felebbezése folytán a pénzügyigazgatóság határozatát megváltoztatandónak, s a nevezett községet a kérdéses 50 forint 62 kr. eljárási költség megtérítésének kötelezettsége alól felmentendőnek találtam, mert a pénzügyi hatóságok által elrendelt jövedéki vizsgálatoknál felmerült költségek megtérítésének, illetve levonásának csakis a vizsgálat során vagy amak befejezte után lefolyt birság vagy jövedéki büntetéspénzekből lehet helye. Megjegyzem ez.