Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 136 — beszerezhető szesz (p?linka) mennyisége kevesebb nem lehet, mint a menynyi legalább száz liter 75%-os szesz alkohol tartalmának megfelel: csakis azokra a mezőgazdákra vonatkozik, akik saját házinépük, cselédjeik és mezőgazdasági napszámosaik számára, szeszt (pálinkát) más beszedési körzetből szerezvén be, e tekintetben az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 5. §-ának második bekezdése értelmében külön pénzügyhatósági engedély feltételeihez vannak kötve. A kizárólagos szeszitalmérési jogbérlő, a pénzügyi hatósági engedélylyel biró korcsmárosoknak, az 1888. évi XXXV. t.-cz. végrehajtására vonatkozó utasitás 119. §-a a) pontjának nyolczadik bekezdésében meghatározott árakon tul, pálinkát kiszolgáltatni nem köteles. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 13,977. sz. határozata. A pilseni kiviteli sörkeserny, az italmérési adó szempontjából édesitett égetett szeszes italnak tekintendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 21,371. sz. határozata : Az 1892. évi XV. t.-czikk 13. §-a alapján rendelem, hogy a «pilseni kiviteli sörkeserny» (Pilsner Export-Bier-Bitter), az 1888. évi XXXV. t.-czikk 17. §-ának 7. pontja értelmében, az édesitett égetett szeszes italok módjára, hektoliterenként 12 frt, esetleg ha 80 foknál nagyobb alkoholtartalommal bir, az utóbb idézett szakasz 6. pontjának alkalmazása mellett, hektoliterfokonkint 15 kr. italmérési adó alá esik. Oly mezőgazdák is nyerhetnek italmérési adótól mentes szesz beszerezhetésére engedélyt, kik mezei gazdaságuk mellett kiméréssel vagy kis mértékben való elárusitással is foglalkoznak. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 32,403. sz. határozata. Oly helyeken, hol a szeszitalmérési kizárólagos jog van bérbeadva, a szatócsok csakis a bérlőtől nyerhetnek égetett szeszes italok kis mértékben való elárusitására engedélyt. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 48,839. sz. határozata: A bejegyzett czéggel nem biró kereskedők, nemkülönben a szatócsok, — utóbbiak még ha czégük be is van jegyezve, — kizárólagos szeszitalmérési jogbérlet esetében, égetett szeszes italokra nézve kismértékben való elárusitásra szóló p. ü. hatósági engedélyt, az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 7. §-a értelmében nem kaphatnak, ezeknél tehát csakis a bérlő engedés étől függ, hogy égetett szeszes italokat kis mértékben elárusíthassanak, poharanként vagy utczán át nyilt edényekben kimérhessenek. A pénzügyi hatósági engedélylyel biró italmérők részére, a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság bérlője olyan égetett szeszes folyadékot tartozik átengedni további eladás végett, a milyet maga kimér. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 33,947. sz. határozata : K. A. és a szt.-a—i bériőség italmérési jövedéki ügyében tett jelentésére értesitem a czimet. hogy a bériőség felfogása helyes annyiban, a