Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 127 — sörmennyiség 25 literben állapíttatván meg, azok az adóvonalon belül termelt sörből esetenként egy-egy fél részére szabályszerű eljárás mellett kiszállított, legalább 25 liternyi mennyiség után is adómentes leirást vehetnek igénybe. Az az adóköteles fél, a ki a söritaladót havi leszámolás alapján fizeti, a megromlott sör után adót fizetni nem köteles; a ki azonban a söritaladót évi átalányösszegben, vagy esetről-esetre teendő bejelentés alapján fizeti, a megromlott sör után járó adó leirására vagy visszatérítésére igényt nem formálhat. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 72,957. sz. határozata: A Gy. szab. kir. város jövedéki hivatala által felvetett ama kérdés tárgyában, vájjon a megromlott sör a fogyasztási adótól mentesen leirásba hozható-e? a következőkről értesítem a pénzügyigazgatóságot. Megkülönböztetendő, hogy az adóköteles fél az 1883. évi V. t.-cz. 6. §-ában meghatározott melyik adóztatási mód szerint fizeti a sörfogyasztási adót ? Ha a sörfogyasztási adó évi átalányösszegben, vagy az adótételek szerint esetről-esetre való bejelentés mellett fizettetik, mindkét esetben a megadóztatás természeténél fogva, a megromlott sör után sem az évi adóátalány aránylagos leszállítása, sem pedig az adótételek szerint lefizetett sörfogyasztási adónak visszatérítése nem követelhető. Ha azonban az elárusított, illetőleg kimért sör után havonkint eszközlendő leszámolás alapján, utólagosan állapittatik meg és fizettetik be a sörfogyasztási adó, ez esetben a kimérés illetve elárusitás czéljára beszerzett és bejelentett, s mint ilyen a bevételi árujegyzékben nyilvántartott sörből azon sörmennyiség után, mely a megadóztatás alapfelvételét képező fogyasztás alá nem kerülhetett azért, mivel az valamely véletlen esemény folytán megsemmisült vagy megromlott, s mint ilyen visszaküldetett, megsemmisíttetett, vagy a sör tulajdonságaival nem biró másnemű átalakításnak vettetett alá, a mennyiben e körülmény az adó beszedésére jogosítottnak azonnal bejelentetik, s ennek közbejöttével megállapíttatik és hiteles beigazolást nyer: a havi leszámolás alkalmával adómentes leírásnak van helye; mit ha az adószedésre jogosított kifogásolna, a vitás kérdésben a pénzügyigazgatóság elsőfokulag határoz. Az a rendelkezés, hogy a sör nagyban való elárusitásánál 12V2 literes hordók is használhatók, az 1892. évi XV. t.-cz. folytán változás alá nem esett. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 5567. sz. határozata.. Minden bor-, sörkereskedő, a bort illetve a sört bármily mennyiségben árulja is^ jövedéki ellenőrzés alá tartozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 19,193. sz. határozata: Az 1892. évi XV. t.-cz. 4. §-ára, és a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása 12. §-ának a) pontjára, illetve az 1881. évi IV. t.-cz. 3. §-ának 1-ső, valamint az 1883. évi V. t.-cz. végrehajtása iránti utasítás 5. §-ának 1. pontjára való figyelemmel, nyílt helyeken minden borkereskedő, a ki a borkereskedést nagyban üzi, úgyszintén minden sörkereskedő, a sört bármilyen mennyiségben árulja is, a boritaladó, illetve söritaladó szempontjából adóköteles félnek tekintendő, következésképen mint ilyen a bor-, illetve söritaladó szempontjából a beszedésre jogosított részé-, ről gyakorolható jövedéki ellenőrzés alá tartozik.