Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 115 — sitsa el, mert az 1878. évi XX. t.-cz. XI. czikkje (illetve az 1878. évi június hó 27-én kelt osztrák törvény XI. cziMge), vagy az 1882. -évi XVIII. t.-cz., (illetve az 1882. évi június 23-an kelt' osztrák törvésy) értelmében csakis a szesz-, sör-, czukortermeléstől járó adó, ugy az ásványolaj-adó kezelendő az Osztrák-Magyar-Monarchia mindkét állama területén egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint; mig ellenben a többi fogyasztási adóra s különösen a husfogyasztási adóra nézve, a monarchia mindkét állama területén más adótörvények és szabályok vannak érvényben, s ebből kifolyólag Magyarországban csakis az itt érvényben álló adótörvények és szabályok nyerhetnek alkalmazást. Ezen adótörvények és szabályok szerint pedig mindennemű hus, mely valamely beszedési körbe az osztrák államterületről behozatik, (s mely után az adó a magyar kincstárba be nem folyt), feltétlenül fogyasztási adó alá esik. Megjegyeztetik, hogy az idézett összeállítás 67. §-ához tartozó 1—3. jegyzetben emiitett adómentesség csak azon vágásokra vonatkozik, melyek Magyarországban eszközöltetnek. A vadászati tilalom tartama alatt lőtt, s a fő- és székvárosban a helyi szegények javára elkobzott hasznos vadak is adóköteles tárgyak lévén, az azok után járó husfogyasztási adó beszedendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1886. évi 8216. sz. határozata: A vadászati tilalom tartama alatt lőtt, s a fővárosban a helyi szegények részére elkobzott hasznos vadak megadóztatása tárgyában tett jelentésére értesíttetik az igazgatóság, hogy a fennálló szabályok szerint az ilyen vadak is adóköteles tárgyak lévén, az azok után járó fogyasztási adó és községi pótlék az adóköteles személyektől, vagyis azoktól, kik a vadat a főváros zárt adóterületére hozzák, küldik, hozatják, illetve kik csempészeten éretnek, beszedendő. Ehhez képest azon felektől, kik az 1883. évi XX. t.-cz. 9. és 10. §-aiban meghatározott tilalmi időszakban a 31. §, illetőleg az 1883. évi augusztus hó 18-án 48,923. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet (Pénz. Közi. 39. sz.) szerint elkobzandó vadat hoznak be, a fogyasztási adó és községi pótlék is bevételezendő, illetőleg ezen adó- és pótléknak utólagos beszedésére nézve a szükséges intézkedések megteendők. Ha az elkobzott vad nem természetben adatnék át a helyi szegényeknek, hanem kivételesen elárvereztetnék, a fogyasztási adó és községi pótlék a vevőtől követelendő. Azokban az esetekben pedig, midőn a szóban forgó vadak postán, vasúton vagy gőzhajón érkeznek a fővárosba, a most idézett körrendelet értelmében a rendőri hatóság számára felveendő tényleiráson kivül, az illető adótárgyak után járó fogyasztási adóról és községi pótlékról, külön tényleirás veendő fel s annak alapján ezen illetékek az adóköteles felektől beszedendők, illetve azok beszedése iránt a szükséges intézkedések megteendők. Husfogyasztási adó alá tartozó oly állatok után, melyek a zárt városokba való bevitelnél a kisebbik adótétel szerint adóztatnak, még akkor sem követelhető magasabb adótétel, ha azon állatok a zárt város területén felneveltetvén, levágáskor magasabb adótétel alá esnének. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 14,336. sz. határozata: Értesíttetik a pénzügyigazgatóság, hogy a bor- és husfogyasztási adó iránti törvények és szabályok értelmében, zárt városokban az adófizetés kötelezettsége abban az időpontban áll be, melyben az adótárgy az adóvonalon át a zárt városba beszállittatik. Ebből kifolyólag kétséget nem szen8*