Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 110 törvények és szabályok hivatalos összeállításának 39. §-ához tartozó jegyzet értelmében, az ellenőrzés alá tartozó cselekmény megkezdésének időpontját abban az esetben, ha a bejelentés 6 óránál későbbi időre szól, maga a fél és nem a bérlő van jogosítva megállapítani; ha pedig a bejelentett cselekmény a bejelentéstől számított 6 órán belül szándékoltatik végrehajtatni, s a bérlő a várakozásra kitűzött 6 órán tul egy óra leforgása alatt meg nem jelennék, az idézett törvény és szabályok 41. §-a szerint, a félnek jogában áll a zárt levehetni. Zárt városban (Budapest és Pozsony) a feltételes adómentességben részesített bortermelők, boraik megadóztatásánál elpárolgásra és apadásra évenként legfeljebb 2 százalékot leszámíthatnak. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 85,247. sz. határozata: A p—i szőlőművesek egyesületének kérelme folytán, s tekintettel különösen arra, hogy a borkezelésnél elpárolgás és apadás egyáltalában el nem kerülhető, a bármikor való visszavonhatás fentartása mellett megengedem, hogy a zárt városok (ez időszerint Budapest és Pozsony) zárt adó-területén feltételes adómentességben részesített termelők, a feltételes adómentesség mellett kezelt borkészleteik után, az elpárolgás és apadás folytán tényleg előállott fogyatékra nézve, ugy a borfogyasztási adó mint a községi pótlék tekintetében adómentes leírásban részesittessenek. A jelölt czimen adómentesen leírásba hozható mennyiség a tényleges apadásnál több nem lehet, ésévenként két (2) százalékot meg nem haladhat. Bor-italadó utólagos fizetésénél, elpárolgás és apadás czimén oly borokra nézve is van leszámításnak helye, melyek nem feküsznek még egy egész év óta az adóköteles fél pinczéjében. Elpárolgás és apadás czimén a leszámítás maximuma 2° 0, melyet azonban nem lehet az év elején előzetesen s egészben igénybevenni, hanem minden leszámolásnál csak aránylagosan. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 13,973. sz. határozata: D. városának, mint a fogyasztási adók beszedésére jogosított félnek, a P. L. által boraiból elpárolgás czimén igényelt adómentes leszámítás kérdésében tett jelentésére értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy az 1892. évi január hó 26-án kelt 1882. sz. határozatának ama rendelkezését, mely kimondja, hogy P. L.-nek a bor- és husfogyasztási adó iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 45. §-ában, az elpárolgásra és apadásra meghatározott, évenkint legfeljebb 2%-ig terjedhető adómentes leszámításra törvényes igénye van ama borok után is, melyek teljes egy éven át szakadatlanul nem feküdtek pinczéjében, helyben hagyom. A mi azonban az igénybe vehető adómentes leszámítás módját és mérvét illeti, erre vonatkozólag figyelmeztetem a czimet, hogy az 1891. évi január hó 1-én felvett kezdőleges borkészletek után teljes 2o/0-nyi apadás előleges leszámításának semmi esetre sincs helye. Hanem ugy a készletben volt, mint az időközben beszerzett borok után, a fennebb emiitett hivatalos összeállítás 42. §-a értelmében eszközlendő kéthavonkénti leszámolások alkalmával, esetleg a fogyasztási adó biztosítása czéljából eszközölt egyéb készlet felvételeknél is, elpárolgás és apadás czimén való adómentes leszámításra, a valóságnak megfelelő ebbeli mennyiség, azonban mindenkor csak olyan mérvben vehető igénybe, hogy az adómentesen leszámítandó hiány nem lehet több, mint a mennyi a legutóbbi készlet felvételtől (leszámolástól), uj beszerzéseknél