Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 101 pénzbüntetésben, nemfizethetés etében 1 napi elzárásban, továbbá 1 írt 50 kr eljárási költség megfizetésében marasztalhatott el, s azonfelül a vadászati jegy iránti bejelentés láttamozásának három évig leendő megtagadása is kimondatott, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán s hivatalból is megvizsgáltatván, a vadászati kihágás iránti részében indokainál fogva azon kiegészítéssel hagyatik helyben, miszerint a vádlott a netán felmerülő tartási költségeket is viselni köteles. A vadászati jegy iránti bejelentés láttamozására vonatkozó részében azonban megsemmisittetik, mert ezen kérdésnek eldöntése más eljárás alá tartozik, minélfogva a kihágási Ítélet keretébe fel nem vehető. Az erdőörök szolgálati czélokra nem egy, de két adómentes fegyvert is tarthatnak A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1891. évi 2491. sz. átirata. A csendőrkerületi parancsnokság és a m. kir. pénzügyigazgatóság közt arra nézve merült fel nézeteltérés, vájjon a felesketett erdőőrök az 1883. évi XXIII. t.-cz. 5. §-ának g) pontja értelmében csak egy vagy egynél több fegyvernek adómentes tartására jogositvák-e ? Részemről ezen nézeteltérésre vonatkozólag csatlakozom a íöldmivelésügyi m. kir. miniszter ur által nyilvánított ama felfogáshoz, hogy az erdőőrök szolgálati czélokra két fegyvert is tarthatnak. Háromcsövű fegyverek után sem lehet 2 írtnál magasabb fegyveradót kivetni, A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 30,225 sz. határozata : F. é. április hó 14-én 40,290. sz. a. tett azon kérdésre nézve, hogy a háromcsövű lőfegyverek miként adóztandók meg, értesíttetik a czim, hogy az ily fegyverek is évi 2 lrtnyi adótétel alá esnek, mivel az 1883. évi XXIII. t.-cz. 8. §-ában az adótétel maximumát ez az összeg képezi. A kir. erdőfelügyelők vadászati adómentessége, csakis a felügyeletük alatt álló erdei vadászterületekre terjed ki. A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. íöldmivelésügyi miniszterhez intézett 1991. évi 74,847. sz. átirata: Vonatkozással hozzám intézett átiratára, van szerencsém értesíteni, hogy nézetem szerint a királyi erdőfelügyelők részére biztosított vadászati adómentesség meghatározásánál mérvadó egyrészt az 1883-ik évi XX11I. törvényczikk 6-ik §-ának e) pontja, mely szerint az erdőfelügyelők azon vadászterületen, melyen alkalmazva vannak, a vadászati törvény korlátai közt vadászati adó fizetése nélkül vadászhatnak, másrészt pedig az 1879. évi XXXI. törvényczikk 28. §-a, mely kimondja, hogy az erdőfelügyelők a területükön fekvő összes erdők felett gyakorolandó felügyelet czéljából alkalmaztatnak. .Minthogy az előrebocsátottak, valamint az 1879. évi XXXI. t.-cz. 35. §-ának határozmányából is kétséget kizárólag kitűnik, hogy az erdőfelügyelök csakis erdei, de nem egyúttal a többi mivelési ágakhoz tartozó vadászterületeken gyakorolják a felügyeleti jogot, az 1883. évi XXIII. t.-cz. 6. §-ának e) pontjában meghatározott adómentesség, is kizárólag az erdei vadászterületekre vonatkozhatik. A mi pedig a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak 1887. évi szeptember hó 19-én 6164. sz. a. hozott azt az Ítéletét illeti, mely szerint gróf E. M. erdészeti személyzetét a vadászati adó fizetése alól felmentette, megjegyzem, hogy ezen erdészeti sze-