Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 95 — tésére értesíttetik a közigazgatási bizottság, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egy korábbi eset alkalmából egyetértőleg megállapittatott, hogy mindazon esetekben, midőn a bányakincstár vagy más magán bányatulajdonos által hitelesen kimutattatik, és a közigazgatási hatóság által is igazoltatik, hogy a védköteles és a sorozásnál hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak talált, nyomorék bányamunkásoknak 10—30 kr napi bérüknél egyéb vagyonuk nincs, mint teljesen vagyontalanok, az 1880. évi XXVII. t.-cz. 4. §-ának b) pontja alapján, a hadmentességi dij fizetése alul felmenthetők. Hadmentességi dijat csak azok a tanitók és papok nem^kötelesek fizetni, kik ebbeli minőségükben a belföldön vannak alkalmazva. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 136,957. sz. határozata: Dr. E. B. hadmentességi dija tárgyában a felterjesztett iratok az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-a szerinti intézkedés végett, azzal adatnak ki a pénzügyigazgatóságnak, hogy az egyenes adó törvények és szabályok hivatalos összeállítása II. kötet (hadmentességi dij) 3. §-ának 1. jegyzetének 2. pontja csakis azokra a tanitók és papokra alkalmazható, a kik ebbéli minőségükben a belföldön vannak alkalmazva. A közigazgatási bizottság a hadmentességi dij ellen elkövetett kihágások folytán kiszabott birságot mérsékelheti ugyan, de a törvényes minimumon alul nem szállithatja le. A m. kir. pénzügyminiszter 1891 évi 18,501. sz. határozata: S. M. szakolczai lakosnak, a hadmentességi dijvallomás be nem nyújtása miatt kirótt pénzbírság ellen benyújtott felebbezése tárgyában értesíttetik a közigazgatási bizottság, hogy az 1880. évi XXVII. t.-cz. 20. §-a értelmében, a megyei közigazgatási bizottságok ezen bírságokra nézve a másodfokú felebbezési forumot képezvén, azok mérséklésére is jogositvák, a kirótt bírságot azonban a törvényszabta minimumon alól saját hatáskörükben nem mérsékelhetik. Kivándorlásért folyamodók hadmentességi dija beigazolt szegénység miatt, behajthatlanság czimén nem törölhető. Ezekkel szemben az elbocsátási okirat kiadása mindaddig megtagadandó, mig díjfizetési kötelezettségüknek eleget nem tesznek. A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1894. évi 67,786. sz. átirata: B. vármegyei N.-L. községi illetőségű F. G. kivándorlási folyamodványát tárgyazó iratokat azon értesítéssel van szerencsém idezárva visszaküldeni, hogy nevezett egyén terhére a hadmentességi dij az 1880. évi XXVII. t.-cz. értelmében az 1883—1894. évekre összesen 36 frttal állapíttatott meg, mely összeg az 1879. évi L t.-cz. 24. §-a 2. pontja értelmében a magyar állampolgári kötelékből való kilépés előtt, az N. L. községi adópénztárnál befizetendő. Ennélfogva felkérem nagymságodat, hogy az elbocsátási okirat kiadása alkalmával, melynek másolatát közöltetni kérem, B. vármegye alispánját ily értelemben megfelelő utasítással ellátni méltóztassék. Végül megjegyzem, miszerint tekintettel az R. izr. hitközség elöljárósága által kiállított, s az R. városi polgármester részéről is megerősített szegénységi bizonyítványra, az eredménynyel alig kecsegtető behajtás szorgalmazásától elállottam ugyan,