Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 89 — Miután az árvaszék az iratokat a kívánt pótlás nélkül még kétszer visszaküldte, a t--i kir. járásbíróság mind a kétszer előbbi álláspontjához ragaszkodva a hagyaték átadásának kérdésében nem határozott, s ennek következtében a közötte és az árvaszék között felmerült hatásköri összeüt­közés eldöntése végett az iratokat felterjesztette. Minthogy mind a két hagyatéki ügyben az egyébként szabályszerűen megtartott tárgyalás során a létrejött osztályegyezség a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétetett és igy az 1877. évi XX. t.-cz. 251. §-ának rendelkezései közül a hagyatékot tárgyaló hatósági közeg által csak az nem lett megtartva, hogy a létrejött osztály­egyezségről még külön okirat is állittassék ki, a t— i kir. járásbíróság által kívánt hiánypótlás másra nem vonatkozhatik mint ezen okirat kiállítására. Az 1877. évi XX. t.-cz. 251. §-a ép ugy mint a 250 és 252. §-ok a hagyatéki tárgyalásnál a gyámhatóságnak és a gyámhatóság által a hagya­ték tárgyalására kirendelt közegnek teendőiről intézkedik, s ennél fogva az idézett szakaszok szerint a gyámhatósághoz tartozik annak megbirálása, vájjon a kérdéses külön okirat kiállítása a törvény érteimében szükséges volt-e; ellenben a biróság hatásköre nem terjed ki ezen §-okban szabályo­zott eljárásra, valamint nem terjed ki arra sem, hogy felülbírálja azt, vájjon ezen §-ok rendelkezéseit a hagyatékot tárgyaló hatósági közeg és a gyám­hatóság pontosan megtartotta-e? A biróság hatásköre csak a 254. §-ban meghatározott teendőkre terjed ki, minélfogva tekintettel arra is, hogy a most idézett 254. § 2-ik bekezdése értelmében a gyámhatóság csak a jegyző­könyvet (nem egyszersmind az egyezségről felvett külön okiratot is) és az összes iratokat köteles a hagyatéki bírósághoz áttenni, ugyanezen § 3-dik bekezdése szerint pedig a biróság a létrejött és a gyámhatóság által jóvá­hagyott egyezség alapján köteles minden vizsgálat mellőzésével az ingat­lannak vagy tkvi jognak az örökös vagy hagyományos nevére leendő átíra­tását megrendelni, kétségtelen, hogy a biróság hatáskörébe nem tartozik az átadó végzés meghozatalával, illetőleg tkvi átíratás elrendelésével semmi összefüggésben nem levő annak a kérdésnek megvizsgálása, hogy az osztály­egyezségről annak a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalásán felül lett-e még külön okirat is kiállítva avagy pedig nem? Mivel mindennek daczára a t—i kir. járásbíróság a vármegye árva­székétől a jelzett hiány pótlását kívánja; az árvaszék pedig ennek, mint a biróság hatáskörébe nem tartozónak teljesítését megtagadta; az ekként tény­leg felmerült hatásköri összeütközés elintézéséül ki kellett mondani, hogy annak megvizsgálása vájjon a hagyatéki tárgyalásnál a gyámhatóság kikül­döttje az 1877. évi XX. t.-cz. 251. §-ában előirt eljárási szabályokat helye­sen alkalmazta-e, a kir. biróság hatáskörébe nem tartozik, minek következ­tében a biróság által a jelen hagyatéki ügyben a jelzett hiány pótlása nél­kül hozandó határozat. Ezen minisztertanácsi határozatnak közlése mellett utasítom az árva­széket, intézkedjék előlegesen az iránt, hogy a mennyiben esetleg a t—i kir. biróság bármely okból ujabban elutasító határozatot hozna, ezen eluta­sító határozat ellen ugy az érdekelt kiskorúak képviselője, mint a tiszti ügyész is az eljáró kir. járásbírósághoz 8 nap alatt benyújtandó folyamo­dással éljenek. Egyidejűleg megküldöm a P. Gábor és társai hagyatékára vonatkozó, az árvaszék által a kir. igazságügyminiszter úrhoz felterjesztett iratokat, melyek a szerint a t-i kir. járásbíróság ez ügyben a hagyaték átírását ismét megtagadta. Miután hasonló kérdésben a minisztertanácsi határozat már döntött, utasítom az árvaszéket, hogy a V. József és neje hagyatéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom